Nagyszalonta települése nemcsak mint hajdúváros és a Toldiak ősi fészke ismert a magyarság körében, hanem mint Arany János szülővárosa is.

A magyar irodalom egyik legismertebb alakjának, legnagyobb epikus- és balladaköltőjének szülővárosaként, Nagyszalonta a mai napig igyekszik hűen őrizni és ápolni Arany János emlékét. A nagy költő tiszteletére több szobor is elkészült az idők folyamán, melyek a mai napig meglelhetők a település különböző pontjain.

Eme szobrokat igyekszünk a legnagyobb pontossággal bemutatni, hiszen ezek fognak fennmaradni a következő generációk számára is. 

Stróbl Alajos tervei alapján Szeszák Ferenc készítette: Arany János ülőszobra, 1907.

Nagyszalontán a legelső Arany János szobor 1907. szeptember 15-én került felavatásra, egy országos ünnepség keretén belül. Maga az egész alakos ülőszobor nagyon különleges helyen található, hiszen a Csonkatorony falába, vagyis az Arany János Emlékmúzeum bejárata fölött levő mélyedésébe illesztették.

A szobortervet nem más készítette, mint Stróbl Alajos, a legelső pesti Arany-szobor alkotója. Az ő tervei alapján a művet Stróbl tehetséges tanítványa, Kolozsvári Szeszák Ferenc formázta meg.

A Szalontai Lapok 1907. szeptember 15.-i ünnepi kiadásában, így ír az országos ünnepélyről: „A város már tegnap lobogódíszt öltött a mai nagy napfényesebbé tételére. Az Aranyemlék-Egyesület rendezősége fáradhatatlanul dolgozik, hogy az idej övő vendégek igazi magyaros vendégszeretettel fogadtassanak. Mint igen kedves epizódot említjük meg, hogy a nagyszalontai hölgyek gyönyörü babérkoszorut helyeznek a szoborra Szikszay Lajosné és Balogh Mihályné úrnők kezdeményezésére. Reméljük, hogy a mai nap feledhetetlenné lesz Szalonta város történetében”.

Ugyancsak a Szalontai Lapok 1907. szeptember 22-i számában találjuk meg a beszámolót a már lezajlott ünnepségről: „Ime, a csonkatorony százados falairól reánk tekint Arany Jánosnak, városunk szülötténel, a legmagyarabb költőnek szoborba formált fennséges alakja, hogy az ntókor előtt örök mécsese legyen a lángoló honszerelemnek s annak az igaz, örökké igaz jelmondatnak, hogy: ››nyelvében él a nemzet! ‹‹” 

Kolozsvári Puskás Sándor: Petőfi és Arany találkozása, 1957.

Puskás Sándor (Kolozsvár, 1928. június 18. – 2020. május 31.), erdélyi magyar szobrászművész, 1957-ben örökítette meg Petőfi és Arany találkozását, melyet sokáig a Csonkatoronyban levő Arany János Emlékmúzeum őrzött. 2018 óta az alkotás a felújított Arany Palota földszinti aulájában tekinthető meg. 

Kiss István: Arany János, 1992. 

Kiss István (Biharillye, 1927. június 8. – Budapest, 1997. december 29.) Kossuth-díjas magyar szobrászművész első Arany János szobrát 1985-ben állították fel. A művet bár Nagyszalonta városának ajánlotta fel, ez ma mégis Berettyóújfaluban, a mai Arany János Gimnázium előtt lelhető meg – ennek oka, hogy az akkori politikai viszonyok miatt lehetetlen volt áthozni az alkotást a magyar-román határon. Nagyszalonta településének kérésére a szobrászművész elkészítette a második Arany bronzszobrát, mely 1992-ben került felavatásra a nagyszalontai központi parkban. 

Varga Ferenc: Arany János mellszobra, 2007.

Nagyszalontán az egykori Magyar Állami Főgimnázium az idők folyamán az Arany János Főgimnázium nevet kapta. 2007-ben mellszobrot emeltek a névadó költőnek, s ez az alkotás a mai napig az iskola bejárata előtt található.

Arany János mellszobrát Varga Ferenc szobrászművész készítette el, majd késöbb ezt az özvegye ajándékozta az iskolának. 

Forrás

„Bearanyozott” városnapok, Krónia, 2007. június 4. 
A Csonkatorony emeletei, s az irodalomérzékeny szekusok, 2016. 
Dánielisz Endre: Arany-emlékek Nagyszalontán, Bukarest, 1984. 
Dánielisz Endre: Szalontai séták, Nagyvárad, 1993. 
Kiss István (szobrász) 
Kultúra - Kiss István szobrász a Százados úti művésztelepen 
Puskás Sándor 
Olti Mózes: Arany János, Szalontai Lapok, 37., XIX. Évfolyam, Nagyszalonta, 1907. szeptember 15, 
Az Arany-szobor leleplezése, Szalontai Lapok, 38., XIX. Évfolyam, Nagyszalonta, 1907. szeptember 22, 
Vaderna Gábor: Honnan és hová? Arany János és a nagyszalontai hagyomány, Bp., 2020 

Indoklás

Számos indok szól amelett, hogy az Arany Jánost ábrázoló szobrok felvételt nyerjenek az értéktárba.

Arany János a magyar irodalom egyik legismertebb alakja, a legnagyobb epikus- és balladaköltője. Szobrainak jelenléte a külhoni települési értéktárban hozzájárul a nemzeti kulturális örökség megőrzéséhez. Arany személye és művei szorosan összekapcsolódnak Nagyszalonta településének történetével, illetve a magyarországi XIX. századi történelemmel, irodalmi élettel – a városban levő szobrok ezáltal emlékeztetik a lakosságot mindezekre, erősítve ezzel a magyarságtudatukat, az összetartozás érzését. Mindezek mellett az Arany Jánost ábrázoló szobrok hozzájárulnak a város turisztikai vonzerejéhez, hiszen évente több ezren zarándokolnak el Arany szülővárosába. 

A javaslatot benyújtó intézmény: Arany János Emlékmúzeum