Arany-palota

Szabadság tér (Piaþa Libertăþii) 4. szám.

A Csonkatorony közvetlen szomszédságában áll.

Az Arany János Emlékegyesület építtette 1912-ben Czigler Győző műegyetemi tanár és Dvorák Ede műépítész terve alapján, Széchen Antal városi mérnök módosításával, eklektikus stílusban. A főtérre tekintő két üzlet, a két emeleti lakás, a földszinti fogorvosi rendelő annyi jövedelmet biztosított, amiből az egyesület 32 éven át fenn tudta tartani a múzeumot. Az Arany Emlékegyesület megszűnése és javainak államosítása után az emeleti részt félpolitikai társaságok birtokolták, majd a Városi Könyvtár talált benne otthonra, a földszinten pedig a múzeum raktárai és irodája. 1955–1989 között itt működött az Arany János Irodalmi Kör. Jelenleg a város művelődési életének egyik központja. A főtérre néző üzlethelyiségeket kiállítási teremmé alakították. Az udvari szárnyon van a múzeum irodája és raktára. Az emeletet a városi könyvtár foglalja el. Itt működik az Arany János Művelődési Egyesület.

Emeletes, L alaprajzú manzárdtetős épület, sarkán kis torony áll, hagymakupolával. Főhomlokzatának földszintjén, még a hajdani üzleteknek megfelelően, nagyméretű, szegmensíves nyílászárók láthatók. Az emeleti rész négytengelyes, egyenes nyílászárókkal. A keretelt ablakok kötényes könyöklőpárkánnyal és konzolos szegmensíves szemöldökkel rendelkeznek. Az épület szimmetria-középpontjában balkonajtó nyílik egy kovácsoltvaskorlátos balkonra. A nyílászárók fölött keskeny, vízszintes világító ablakok láthatók. A tornyocskát körben három ablak töri át. Az L udvari szárnyán vannak a bejáratok a kiállító terembe, a lépcsőházba, az irodákba.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016