SZALÁRD - SĂLARD

A Nagyvárad–Margitta főútvonal mentén, a Berettyó bal partján fekszik, Nagyváradtól 23 km-re. Első írásos említése 1291–1294-ből származik, villa Zalard néven. Szalárd (Salardus) nevet viselt az egyik magyar vezér a kalandozások idején – tőle nyerhette nevét.

Bartsch-kúria

Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 359, BH-II-m-B-01199

Központ, 548. szám.

A 19. század végén építtette a Bartsch család. A második világháború után államosították. Az épületben egészségügyi központ működött, majd szülőotthon. 1990 után az épületet visszaigényelték. Napjainkban egy Filadelfia nevű, öregek otthona működik benne. Az épület állaga jónak mondható, köszönhetően a folyamatos karbantartásnak.

Egy dendrológiai park közepén álló, földszintes, alápincézett, U alaprajzú épület. Az épületet lekerekített párkánnyal szegélyezett lábazat veszi körül. Erősen előreugró középrizalitját három oldalról, negyedköríves kupolás portikusz zárja le, előszobát alkotva. A főbejárathoz lépcsők vezetnek. A főhomlokzat és az oldalhomlokzatok díszesen keretelt ablakai egyenes lezárásúak. Könyöklőpárkányaik egy összefüggő övpárkányt alkotnak, amely körülöleli az épületet. Az ablakok tengelyében kötények díszítik. A főhomlokzaton, a portikusz két oldalán három-három ablak látható. A szélső ablakok egy enyhén kiülő rizaliton állnak, melyek széleit armírozásos díszítésű lizénák szegélyezik. Konzolos szemöldökeik közül az első kettő egyenes, a rizaliton lunettás félkörívesek. A szemöldökök alatti mező színes állatfigurás stukkóval díszített. A koronázópárkány alatt fogsoros párkány, alatta konzolos-tükrös fríz húzódik.

Hátsó homlokzatán az U szárai között terasz van kiképezve, melyre lépcsők vezetnek. A teraszra nagyméretű, félköríves ablakok és ajtók nyílnak, a lunettában ketté osztott bevilágító ablakkal. Fölöttük napsugaras stukkódísz látható. Mivel itt mosdók találhatók, két ablakot befalaztak, kis világítóablakokat hagytak, valamint meghagyták a bevilágító ablakokat, amelyek egy utólagosan épített félemeletet világítanak be. A középsőbe kis bejáratot vágtak, amelyhez faállványos lépcső vezet.

A főbejáraton bemenve egy körfolyosóra jutunk, amelyből nyílnak a szobák.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016