BELÉNYES - BEIUȘ

A Bihar- és Béli-havasok közrefogta Belényesi-medencében, a Fekete-Körös partján, Nagyváradtól 62 km-re fekszik. Első alkalommal az 1291–1294-es püspöki tizedjegyzékben szerepel, Benenus néven. 1422. Belynes. Neve a bölény szóból ered.

Belényesi Római katolikus templom

Sor- és kódszáma a mûemlékek lajstromában: 274, BH-II-m-A-01116

A Samuil Vulcan tér közepén áll.

Szentháromság tiszteletére szentelték fel.

A templomot gróf Forgách Pál váradi püspök építtette, egyidőben a székesegyházzal, 1752-ben, valószínû Giovanni Battista Ricca olasz építőmester tervei alapján. Stílusa barokk. A templomot 1990-ben kívülről, 1993-ban belülről renoválták.

Szabadon álló, nyugati homlokzati tornyos, 22 méter hosszú egyhajós, 14,7 méter széles kereszthajóval rendelkező, félkörös szentélyzáródású, dongaboltozatos kis templom, a szentély jobb oldalához épített négyzetes sekrestyével. Magasra emelt oldalhomlokzataira nyílnak ívszelvényes záródású ablakai. A főhomlokzaton két toszkán oszlop által tartott portikusz nyújt mûvészi hatást, s kétkarú lépcsőfeljáró vezet a bejárathoz. Fölötte timpanon. A volutás ívekkel lezárt oromfal közepén négyzetes alapú kis torony emelkedik.

Orgonakarzatát két pillér tartja, de jelenleg csak harmóniummal rendelkezik. Értékes festményei közül a legrégebbi a Mária-kegyképe, amely a kereszthajó jobb oldalán lévő Mária-oltáron áll. A festményt, a hátlapján látható feljegyzés szerint, Mária Teréziától kapta Forgách püspök, aki a képet 1755-ben a belényesi templomnak ajándékozta. Valószínû, hogy egy 16. századi francia festő munkája. A szélső talapzatokon Szent István és Szent László szobrai állnak. A Szentháromság tiszteletére szentelt főoltár 1772-ben készült. Ugyanebben az évben festette a Mária megkoronázását ábrázoló főoltárképet Vogl Gergely budai festő. Két oldalán Péter és Pál apostolok faszobra áll. Hebenstreit József pest-budai barokk szobrász munkái. A baloldali Nepomuki Szent János mellékoltárt 1772-ben állították. Ebben az évben festette Kracker János Lukács, a magyarországi barokk festészet jelentékeny egyénisége. A három oltár a rokokó-faoltárok Magyarországon általánosan elterjedt típusában készült.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016