Grünsfeld–Sternberg–Zichy-kastély

Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 299, BH-II-m-B-01142

Argesului utca 25. szám.

Az eredetileg várkastélyt Iohann Franz Grünsfeld építtette 1701-ben.

    Nincsenek adataink, hogy mikor nyerte el mai, klasszicista formáját. Az 1784-ben gróf Sternberg Ádám birtoka, majd elcserélte gróf Zichy Ferenccel, aki az 1820-as években Bihar vármegye főispánja volt. A Zichy-uradalmat fia, ifjú Zichy Ferenc (1811–1900) fejlesztette tovább, aki megalapozta a diószegi, egyben az érmelléki szőlőtermesztés nemzetközi tekintélyét. A filoxérát követően, gróf Zichy Ferenc és fia, gróf Zichy Tivadar egész szőlőjüket kísérleti célból az iskola rendelkezésére bocsátották, hogy a növendékek ott elsajátítsák a szőlőművelés új gyakorlati fogásait. 1903-ban Zichy Tivadar a szőlőbirtokot Moskovits Adolf nagyváradi szeszgyárosnak adta bérbe, majd az 1921-es agrárreform után eladta birtokát, Bleyer Ernő gyaraki földbirtokosnak. A kastélyt a román állam vásárolta meg és 1930- tól a vincellériskola működött benne, egészen 1964-ig, amikor Diószegen megszüntették a szakmai oktatást és áthelyezték Szilágysomlyóra. Az épületet a Bihar megyei Agronómusok Háza vette birtokába. 1980-ban az Agronómusok Háza Váradszentmártonba költözött. Az 1990-es években a kastélyt egy nagyváradi ipari cég vette birtokába. Majd egy varroda működött benne. 2015-től napjainkig folyik az épület restaurálása. Szépen rendbetett udvarán ünnepségeket rendeznek.

    Földszintes épület, amely zárt udvart fog közre. A főhomlokzat középrizalittal kiemelt tengelyében van a főbejárat. A rizalit két oldalán egy-egy korinthoszi fejezetű oszlop, felette timpanon. A főbejárat félköríves záródású ajtaja egy nagyméretű, félköríves fülkeszerű bemélyedésbe van beágyazva. A középrizalit két oldalán és a főhomlokzat szélein egy-egy egytengelyes, alig előrelépő rizalit található, széleiken armírozással. A rizalitok tömör attikában végződnek. A rizalitokban található ablakok egyenes lezáródásúak, felettük háromszög-szemöldök, a többi ablak felett egyenes szemöldökpárkány látható.

   A kastély nyugati oldala egyszerű, tíztengelyes. A keleti szárny erősen átalakított. Mind a fő-, mind az oldalszárnyakon a szobák az oldalfolyosóról nyílnak. A teremsorok eredetileg egy tengelyre voltak fűzve, összenyíltak.

A kastély keleti szárnyának a végén állt a kápolna. A kastély déli oldalán hatalmas pincék találhatók.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016