SZÉKELYHÍD – SĂCUENI

A Nagyvárad–Szatmárnémeti főútvonal mentén fekszik, Nagyváradtól 44 km-re. Első írásos feljegyzése 1278-ból származik, Zekylhyd formában. 1325. Zekulhyda, 1338. Scekelhyd, 1401–1402. Zekelhyda. A névadás idején az itt lakó székelyek átkelőhelyére, hídjára utal az Ér mocsarain keresztül.

Dietrichstein–Stubenberg-kastély

Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 353, BH-II-m-B-01195

Irinyi János utca 1. szám.

     Gróf Dietrichstein Ferenc János 1742-ben részesült honosításban. Fia, ifj. Dietrichstein János már Székelyhídra költözött és fejlett mezőgazdaságot alapozott meg. 1750 és 1760 között felépítette a mai kastély nyugati szárnyát, a régi Zólyomi-várkastély alapjaira. 1764–1768 között hathatósan támogatta a római katolikus templom felépítését.

     A székelyhídi uradalom 1830-ban gróf Stubenberg Gusztáv birtokába került. 1840 körül megépíttette az éppen napjainkban pusztuló, klasszicista stílusú magtárt, majd a századfordulón átépíttette a régi barokk kastélyt, melynek munkálatai 1906-ban fejeződtek be. Ekkor kapta a bejárat a klasszicizáló, oszlopos előcsarnokot. Vele egyidőben felépíttette az északkeleti alagsoros szárnyat. Victor Siedec bécsi építész kitűnően használta ki a domboldal lejtését: a kastély főhomlokzata földszintes, ám az országútról nézve emeletes. A háború után iskola működött benne, majd 1989 után a Petőfi Sándor Líceum, egészen 2008-ig, amikor az iskola új épületbe költözött. 2010 után a kúriát megkapta a dévai Szent Ferenc Alapítvány, amelyet restauráltak. Az épületet bérbe vették és Böjte Csaba vezetésével gyermekotthon működik benne.

     A szabadon álló, két szorosan egymás mellé épült kastélyszárny, L alaprajzú épületet alkot. A nyugati szárny főhomlokzatának közepén klasszicizáló, nyitott előcsarnok áll: a két pár dór oszloppal és pilaszterekkel díszített középrizalit elé egy, négy pár dór oszloppal tartott, nyitott portikusz épült, amelynek oromzatát középen timpanon, széleit mellvédszerű pártázat zárja le. A baloldali mellvéd már elpusztult. A főhomlokzat keretelt ablakai egyenes záródásúak, egyenes szemöldökkel, díszes szemöldökmezővel. Az épület egytraktusos elrendezésű, az udvar felőli részen boltozott folyosó fut végig.

     Az északkeleti szárny tizenegy tengelyes. A főhomlokzatból erőteljesen kiugró középrizalit felett manzárdkupolás tető áll. Elé egy kisméretű portikusz épült, amelynek egyenes záródású ajtaja értékes kovácsoltvas munka. Fölötte a Stubenberg címer látható. A portikusz két oldalát egyegy jon fejezetes oszlop díszíti. Az ablakok egyenes záródásúak. A főbejárattól jobbra az egykori télikert megmaradt része látható. A jobbszárny trapézhomlokzatban zárul. A baloldali homlokzat fölött díszes attika látható.

     A hátsó mellékhomlokzat emeletes szerkezetű. Középrizalitja a földszinti részen két ablakosztatú, míg emeleti részét egy nagyméretű, félköríves záródású, konzolos törtíves szemöldökű ablak díszíti. A rizalit széleit, az emeleti, részen falsávok emelik ki. A középrizalit két oldalán a homlokzat simán fugázott földszinti része öt-öt, az emelet négy-négy tengelyes. Az összes ablakok egyenes lezárásúak. Az emeletet fugázott falsávok tagolják. A közöttük levő ablakok szemöldökeit stukkó díszítés helyettesíti. Az épület előtt egy arborétum található, amelyben még fellelhető egy sasmadárral díszített szökőkút maradványa.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016