ÉRMIHÁLYFALVA – VALEA LUI MIHAI

A Nagyvárad–Szatmárnémeti főútvonal mentén fekszik, Váradtól 68 km-re. Első okleveles említése 1270-ből származik, Michal formában. 1291. Nogmihal, 1312. Nogmichal, 1434. Nagmyhalfalua, 1857. Nogimihalfalva, 1828. Ér-Mihályfalva. A helység nevét a falu egykori, Mihály nevű birtokosáról kapta. Az Ér- előtag az Érmellékre utal.

Római katolikus plébániatemplom

Márton Áron utca 63. szám.

Védőszentje: Páduai Szent Antal

A templom alapkövét Schlauch Lőrinc bíboros, váradi püspök rakta le 1901-ben. A telket Stubenberg báró adta. A templom tervezését és munkálatait a debreceni Gábor János és társai (a helyi emlékezet szerint Katona Ferenc és társai) végezték. 1904-ben szentelte fel Palotay László nagyprépost. Neogótikus stílusú.

Leírása: Egyhajós, északkeleti homlokzati tornyos templom. A falakat körben nyeregtetős vízvetővel ellátott lépcsős támpillérek erősítik. Az északkeleti főhomlokzatot a négy magasabb támpillér három mezőre osztja. A középső szakaszban a főkapu vimpergás bejárata áll, bélletét két, oszlopgyűrűs lábazatos, korinthoszi fejezetes, kanellurázott oszlop tölti ki. A függőleges deszkákkal borított keményfa ajtón díszes kovácsolt sarokvaspántok vannak. Az egyenes lezárású bejárat és a kanellurázott archivolt közötti mezőt három karéjos rátét díszíti. A vimperga csúcsán kereszt áll. A bejárat fölötti szinten, mindhárom szakaszban nagyméretű, csúcsíves ablakok állnak, vállra futó szemöldökkel. A vállak összekapcsolódnak, körbeölelve a támpilléreket, így övszalagot hozva létre. A koronázópárkány fölötti kétoldali váll között emelkedik ki a torony. A nyeregtetős vállakkal egyvonalban álló timpanon mezejét három keskeny csúcsíves világító ablak töri át, amelyeket faragott oszlopok választanak el. A következő szinten, mind a négy oldalon tükörbe mélyített csúcsíves, zsalugáteres ablakok állnak. Az oldalsó ablakokat timpanon zárja el, melynek tükrében szintén háromkaréjos dísz látható. Nyolcszögű gúlaalakú hegyes toronysisakján nagyméretű kereszt áll. Koronázó párkányán mind a négy oldalt, a többivel hasonló nagyságú timpanon áll, közepében óraszámlappal. A hajó oldalfalait a támpillérek szintén három mezőre osztják. Mindegyik mező közepén hatalmas csúcsíves ablakok állnak. A hajót háromszakaszos keresztboltozat fedi. A mélyen hornyolt bordák mind a három boltszakaszban körhengeres zárókőbe futnak össze. A hármanként lefutó bordák a sarkokban korinthoszi oszlopfős oszlopra, az oldalfalakon lefutó bordák pedig oszlopkötegre támaszkodnak. Az oszlopköteg két korinthoszi oszlopból és egy közöttük álló pillérből áll. A hajót a keskenyebb, szintén hálóboltozatos szentélytől diadalív választja el. Északnyugati oldalán háromkaréjos díszítésű ajtó vezet a sekrestyébe. A főoltár Budapesten készült. A szentélyt a nagybányai iskola festőművészei, Pirk János, Fekete Károly és Oraviczai Szabó István alkotásai díszítik. A szentély sekrestye felőli falán a nagy, 7×7,5 méter nagyságú falképet a Munkácsy-díjas Pirk János festette 1931-ben, amely Páduai Szent Antal életéből ábrázol két jelenetet. A szemközti falon levő falfestmény témáját Pirk János Szent Pál életéből merítette. Az oltár mögötti freskót az érmihályfalvi Fekete Károly festette, Szent Lőrinc életéből ihletett epizódokkal. A diadalív falfestményeit Oraviczai Szabó István készítette. Orgonája Szaniszlóról került ide 1920 körül. A Szűzanya mellékoltárán levő szobrot Münchenből hozták 1880 után.

A templom külső falán Simonyi József óbester emléktáblája áll.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016