ÉRMIHÁLYFALVA – VALEA LUI MIHAI

A Nagyvárad–Szatmárnémeti főútvonal mentén fekszik, Váradtól 68 km-re. Első okleveles említése 1270-ből származik, Michal formában. 1291. Nogmihal, 1312. Nogmichal, 1434. Nagmyhalfalua, 1857. Nogimihalfalva, 1828. Ér-Mihályfalva. A helység nevét a falu egykori, Mihály nevű birtokosáról kapta. Az Ér- előtag az Érmellékre utal.

Zsinagóga

Márton Áron utca 10. szám.

A 20. század elején épült eklektikus stílusban. Mivel az egykori népes zsidóságból csak néhányan maradtak meg, 1975-ben a hitközség bérbe adta a szövetkezetnek, amely bútorraktárnak használta. 1977-ben megvásárolta a baptista egyház. 2001-ben visszavásárolta a Nagyváradon bejegyzett Zsinagóga alapítvány. 2002-ban kezdték meg a felújítását. A tél beálltáig megerősítették az épületszerkezetet és megjavították a tetőt. 2003-ban a külső részét újították fel.

Leírása: Főhomlokzata északra néz. Két szélső rizalitját oszlopszerű pilaszterek szegélyezik. Oszlopos végük a koronázópárkány fölé emelkednek. Mindegyiken egy-egy nagy félköríves lezárású bejárat és fölöttük egy-egy félköríves lezárású ablak látható. A homlokzat középtengelyében áll a félköríves nagyméretű bejárat. Két oldalán sávozott pilaszter, mellettük egy-egy kisebb ablak. A pilaszterek, túl emelkedve egy övpárkány fölé, két-két karcsú ikeroszlopocskát tartanak, melyek fölött újabb párkány húzódik. E felső övpárkány középen megszakad, közöttük nagyméretű kerek ablak látható. A homlokzat egy nagyméretű hullámos pártázatban végződik, melynek a csúcsán Mózes-táblák állanak.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016