TÓTI - TĂUTEU

Nagyváradtól 68 km-re, északkelet irányban, Margittától 10 km-re fekszik, a Bisztra-patak völgyében. Nevét először a püspöki tizedjegyzékben, 1291–1294-ben említik, Toty formában. Neve a magyar tót népnévnek birtoklást kifejező -i képzős származéka.

Fényes-kúria

Tóti, 236. szám.

1700 körül épülhetett, barokk stílusban. Egykor Váradi János, majd Márki János tulajdona volt. Később a Rhédeyek tulajdonába került. Az eredeti formájában megmaradt udvari épületrészt a Fényes család vette meg. Jelenleg Fényes Tibor tulajdona. A család eredeti formájában akarja felújítani az értékes kúriát. Az árkádos tornác nagyon hasonlít az egykor meglévő, csokalyi Fényes-kúria tornácához, ahol Fényes Elek született.

Utcasorban álló, L alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület. Az L udvarba nyúló része eredeti formájában maradt meg. Udvari főhomlokzatán félköríves árkádokkal rendelkező, mellvédes tornác látható. Hátsó homlokzatán egyenes lezárású ablakok állnak. A lábazat fölött szellőző nyílások látszanak. Az épület alatt széles, dongaboltozatos pince épült, amelynek bejárata az épület végében található.

Az L utcafronton levő szárnyát teljesen átalakították. Ma Pető Ferenc tulajdona.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016