A gyermekáldást a keresztelő követte, mely a románságban a születést követő 6 héten belül kötelező,
míg a magyaroknál az első egy évben került rá sor. A keresztszülőket anyai és apai oldalról is a szülők választották, rokonok, barátok, szomszédok közül. A keresztszülők hímezték, varrták a kisded pólyáit. Ajándékozás nem volt szokás, hisz nem telt rá. A keresztelőt követően családi ebéd volt, ahol hasonló étkeket szolgáltak fel, mint az esküvőn.

Forrás: Hegyköz Kollégium, Dukrét Géza és Lenkei Róbert (szerk.), 2016