A húsvétot is és a karácsonyt is egyaránt szűk családi körben ünnepelték. Húsvétkor a locsolás szigorúan csak kölnivel történt, az eljegyzett leányok ablakába ilyenkor szegfű kerül, hogy jelezhessék az udvarlójuk meglétét. A hagyományos ebéd sonkából, frissen megtermett zöldségekből és sós túróból állt.

Májusban az udvarlók májusfát állítanak, és május kosarat ajándékoznak a kiszemelt leánynak.

Karácsonykor az istentisztelet keretében többen szavaltak, verset mondtak, némelyik évben a fiatalok még betlehemeztek is.

Mivel a falu lakossága többnyire református vallású, nincs se búcsú, se falunap.

Szilveszterkor egy bizonyos „bolond csorda” vonult végig az utcákon beöltözve és kongatva, hogy minél többen csatlakozzanak hozzájuk így köszöntve az újévet. Napjainkban Hegyközkovácsi nőegyletének tagjai szilveszteri bált rendeznek, ahol hidegtálakat, süteményeket, illetve különféle tortákat hoznak otthonról, a zenét pedig számítógépes technika segítségével oldják meg.

Az egész közösséget mélyen átszövi a vallásosság, de sajnos – mint minden községben – az elöregedés miatt egyre kevesebben látogatják az istentiszteleteket. Hegyközkovácsiban komoly hagyománya van az istentiszteleteken kívül megrendezett Biblia óráknak és imaheteknek. A Biblia órák november elejétől áprilisig tartanak csütörtök esténként, ilyenkor a parókián a tiszteletes a Bibliából olvas fel, valamint az összegyűltek egyházi énekeket tanulnak. Az imahét egy adott hét vasárnap délelőttjétől az azt követő vasárnapig tart, minden este 6 órakor, ezen a héten vendég tiszteleteseket hívnak meg és őket itallal és étellel kínálják, általában 10-15 fő részvételével zajlik.

Forrás: Hegyköz Kollégium, Dukrét Géza és Lenkei Róbert (szerk.), 2016