A helyiek beszéde részben eltér a Magyarországon használt magyar nyelvtől, de ehhez az első pár napban hozzá lehet szokni. Beszédükben különlegessége, hogy magyar és román szavakat is használnak, a román nyelvből eredő nyelvi elemeket pedig magyarosítják. Egyesek hajlamosak az í-zésre, de vannak olyanok is, akik a rövid u-t és ü-t meghosszítják (például cúkor, tűkör). Használnak olyan szavakat, amelyek a magyarban is elterjedtek, de a hegyközszentimreiek egy kicsit más jelentésben alkalmazzák (pl. a kalács mindig csak diós és mákos töltelékű), mint „Magyarban” (Magyarország helyett mindenki ezt mondta). 

Kevés a jellegzetes, kifejezetten Hegyközszentimréhez köthető vers vagy szólás-mondás. Ettől függetlenül sikerült néhány mondást gyűjteni. Ezek lehetnek népi megfigyelések, mint „A csimasz nem bújt el, és nem lesz nagy tél”. A „Nagyít, mint Trezsán”, azt jelenti, ha valaki a megtörténteket felnagyítja, nagyot mond. (Ez a mondás Trezsán János fényképész nevéhez kötődik, aki Szalárdon tevékenykedett.) Többször elhangoztak még a következő szófordulatok: „Engedd be a tótot és kiver a házból!”, vagy „Gond egy szál se, pénz egy lej se.”, vagy „Nem penészedik ránk a pénz…”, ill. „Több füle van, mint foga.”. Az „Egy füst alatt.” mondást egy kicsit máshogy mondják a településen „Egy üst alatt”-nak.

Egy tipikusan Hegyközszentimréről szóló vers sokakban a mai napig elevenen él, amely így hangzik:

„A bihari hegylánc alatt terül el 
Víg Szentimre szép gyümölcsös kertjével.
Lenn a völgyben a Berettyó folydogál,
Annak partján Adorjánnak romja áll.
Hadd álljanak Adorjánnak romjai,
Hol vannak hát a pincéknek kulcsai.
Jertek, vegyük elő, igyunk bort,
Tartsunk szabadságunkért egy vidám tort!”

Az utolsó, és az első két sor más-más áthallásban is ismeretes. Az első két sor így is szavalható: „Domboldalon hegyek között terül el, / víg Szentimre gyümölcsös kertjivel.”, míg az utolsó két sor így is ismeret: „Menjünk tehát a pincébe inni bort, / Szabadságunkért tartsunk egy hálatort!”.

Ezen a régi versen kívül egy kortárs vers is született a faluról, amelyet ifj. Ferenczy Sándor írt. Ő egy több mint negyven versszakból álló verset írt a faluról, amely vers egyik versszaka lett e tanulmány mottója. Ifj. Ferenczy Sándor vetette papírra a régi kolostorhoz tartozó mondát is.

Forrás: Hegyköz Kollégium, Dukrét Géza és Lenkei Róbert (szerk.), 2016