A temetőben található egy kopjafa a II. Világháborús helyi hősök emlékére.

A református templom udvarán idén állítottak egy márványtáblát a falu szülöttének, Sándorffi József megyei főorvos születésének 250. évfordulója alkalmából, aki 1765–1824 között élt. Kevés orvosról tudunk, aki annyi mindennel foglalkozott volna
eredményesen, mint ő. Orvostudomány, költészet, táblabíráskodás, írói tevékenység, műfordítás, nyelvművelés, zene, tudomány-népszerűsítés, könyvgyűjtés és színház teljes összhangban fért meg érdeklődési körében. Szintén az ő nevéhez fűződik Magyarország első orvosi jellegű folyóiratának alapítása is.

A falu másik híres szülöttje Kalmár Zsigmond, a híres kalmár-rosta, konkolyozó gép feltalálója. 1888-ban szabadalmaztatta a rostagépet Nagyváradon, amely a szél és a szitaszerkezet kiválasztó hatásának egyesítésén alapul. Kalmár később Hódmezővásárhelyre költözött és ott alapította meg gépgyárát, ami messzi földön híressé vált.

A településen fellelhető régi fényképeket Somogyi Ottó gyűjtötte össze, aki ezeket beszkennelte és közkincsé tette először az IWIW-en, majd a Facebook-on. Állandó kiállítás is készült a kultúrházban a képekből, amelyeket a helyi fiatalok nádkerettel díszítettek. 

Különösen értékes a Szabó család tulajdonában lévő 1868-as kiadású Károli biblia, amelybe hagyományosan bejegyezték az egymást követő tulajdonosok névsorát.

Hegyközújlakon régi hagyomány, hogy kenyérsütés alkalmával az öt kilogrammos kenyerek mellé lángost és madár formájú kis kenyereket is sütnek a gyerekeknek. Ezek sokkal gyorsabban elkészülnek, így a türelmetlenül váró gyerekek hamarabb megkóstolhatták.

Forrás: Hegyköz Kollégium, Dukrét Géza és Lenkei Róbert (szerk.), 2016