Hősök parkja – Híres emberek

   Micskének számos olyan kiemelkedő alakja van, kiknek nyughelye ma már ismeretlen. Az emlékpark megépítése Bertalan Lajos, Kosztandi Mihály, dr. Oláh József és Gavallér Lajos ötlete alapján, Berecz István nagyváradi mérnök közreműködésével készült el. Micske neves személyiségei közül húsznak állítottak emléket: Imre diák, Zólyomi Dávid, Kállai István, Baranyi Gábor, Miskolczy István, Baranyi Lajos, Baranyi Félix, Miskolczy Károly, Tornyossy Ferenc, Baranyi Ágoston, Papp László, Baranyi Ferenc, Szilágyi Ferenc, Baranyi Miklós, Morvay Károly, Herpay József, Baranyi Ödön, Baranyi László, Lakatos Sándor és Balogh Péter neve lett megörökítve az emlékparkban.

Ezzel is tisztelegve életük és munkásságuk előtt. Közülük néhányat bemutatnánk pár sorban:

Zólyomi Dávid

(1598−1649) – Erdély főkapitánya

   Bethlen Gábor mellett nevelkedett. 1626-ban Bethlen kinevezte háromszéki sepsi, kézdi, orbai főkapitánnyá, továbbá megkapta a székelyhídi, gyalui várat, valamint Szamosújvárat is. Testvére halálával 1622-ben megörökölte Sólyomkővárát, Szentimrét, Nagykereki várát, Albist, Micskét és Oláhcsatárt. 1623-ban a fejedelem kinevezte a kancellária vezetőjévé. 1629-ben feleségül vette Bethlen István leányát, Bethlen Katát, akitől két gyermeke született. Partium és Erdély egyik leghatalmasabb főuraként tartják számon.

Kállai István (1705) – zászlótartó

Kállai István a Rákóczi-szabadságharcban (1703−1711) – az egyik legradikálisabb csoportot alkotó – Bóné András lovasezredében volt zászlótartó. A zászlótartó fontos tisztséggel bírt, katonai ranggal is rendelkezett, valamint a csatában az ezred vezére mellett állt.

Baranyi Gábor (1713−1775) – templomépítő, országgyűlési képviselő

Baranyi Miklós főjegyző, alispán gyermeke. 1739-ben a váradi járás szolgabírája lett. Az 1764−65. évi országgyűlésen ő képviselte Bihar vármegyét. 1757−1773 között vármegyei alispáni tisztséget kapott. Micskén 1753. május 16-án tették le ünnepélyesen a katolikus templom alapkövét, melyet saját költségéből építtetett. Halála után e templom kriptájában temették el 1775. november 22-én.

Miskolczy István (1758−1841) – a micskei iskola támogatója

1806 környékén költözött Micskére ahol hatalmas birtokkal rendelkezett. Egész életében a gazdasági élet fejlesztésén munkálkodott. Ő valósította meg először Micskén az ingyenes iskoláztatást. Alapítványt hozott létre, melynek köszönhetően a fiúgyermekek három évig, a lányok két évig ingyenesen járhattak iskolába. Ennek köszönhetően jelentősen megnövekedett az iskolába járó tanulók száma a településen.

Baranyi Félix (1802−1856) – honvéd százados

1802. november 20-án született Micskén. Az osztrák császári seregben huszárhadnagyként szolgált, majd gazdálkodással foglalkozott. 1849. április 24- én főhadnagy lesz a Rákóczi-szabadcsapatnál. A fegyverletétel után hazaszökik, majd itt él haláláig.

Miskolczy Károly (1809−1870) – nemzetőr, országgyűlési képviselő

Micskén született, Miskolczy István és Fényes Rebeka gyermeke. Kitűnő eredménnyel végezte el jogi és politikai tanulmányait, később Váradon lett joggyakornok. 1830-ban Pesten folytatta munkásságát, ahol ügyvédi képesítést szerzett. 1832-től Micskére költözött, ahol önállóan gazdálkodott. 1848. május 23-án Bihar megye alispánjává választották, majd a bárándi körzetben országgyűlési képviselő lett. 39 évesen Biharfélegyházán jelentkezik nemzetőrnek, majd csatlakozik Kiss Ernő, későbbi aradi vértanú zászlóaljához. 1870. február 26-án halt meg, és a családi kriptába lett eltemetve.

Baranyi Ferenc (1821−1898) – honvéd főhadnagy, országgyűlési képviselő

1821-ben született a Demjén-kerti kastélyban. Miután 1848-ban engedélyezték Bihar megyében a szabadcsapatok felállítását, csatlakozott a Vasvári Pál vezette Rákóczi-csapathoz ahol főhadnagyi tisztséget töltött be. A feljegyzések szerint később országgyűlési képviselő lett. Hosszas szenvedés után hunyt el 1898-ban.

Balogh Péter (1920−1994) – szobrászművész

          1920 július 30-án született Micskén, ahol az általános iskola elvégzése után Nagyváradon folytatta tanulmányait. Kovács József feljegyzése szerint lakásában kis szobrocskákat készített, melyeket az ablakpárkányra helyezett, ahol a járókelők megcsodálhatták. Így figyelt fel rá Hlatky Endre, a város akkori főispánja, aki nem szerette volna, ha a fiú tehetsége elveszne. Tanulmányait Budapesten és Bukaresten folytatta, ahol a képzőművészeti főiskola szobrászati szakán végezett. Munkáját a „jelképes, gondolatfakasztó, áttételes ábrázolás” jellemezte. Az irodalom és a művészeti élet nagy egyéniségeit is megörökítette, többek között: Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila szobrát készítette el. Munkái világszerte ismertek voltak, egyéni kiállítása volt Párizsban, Budapesten, Moszkvában, Tel-Avivban, Rómában és még számos nagyvárosban. Szobrai díszítik Nagyvárad, Budapest, Athén, Milánó köztereit. 1994. március 4-én halt meg Bukarestben. 1998-ban a felesége egy Ady-mellszobrot ajándékozott a Micskei Református Egyházközségnek. Tiszteletére 2007-ben a felújított kultúrházat Balogh Péter Művelődési Háznak keresztelték el.

Forrás: Hegyköz Kollégium, Dukrét Géza és Lenkei Róbert (szerk), 2016