ÉRSEMJÉN – ȘIMIAN

Érmihályfalvától délnyugatra, tőle 5 km-re fekszik. Első okleveles említése 1321-ből származik Wysimean formában. 1332. Symian, Vysemian, 1336. Vissemian, 1520. Semyen, 1604. Eersemien, 1708. Ér-Semjén. A Semjén helynév puszta személynévből keletkezett a magyar névadással. A latin Simon személynévnek magyar nyelvi, Semjén fejleményéből keletkezett. Az Ér- előtag az Érmellékre utal.

Kazinczy Ferenc mellszobra

Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 411, BH-III-m-B-01267

A falu központi parkjában található.

Felirata:

KAZINCZY FERENC

SZÜLETÉSE HELYÉN

SZÁZADOS EMLÉKÜL

a hazafiúi kegyelet

MDCCCLIX

A hátlapon:

Kazinczy F.

E mellszobrot adományozta Fráter Lóránd érsemjéni születésű

honv. huszár százados.

Elhelyeztette, teret rendeztette és kerítéssel ellátta

a Magyar Tudományos Akadémia.

Fenntartja a Kazinczy család.

1907. szept. 12.

A szobor anyaga bronz, a talapzaté gránit. A szobor 87 cm magas. A csonka gúla alakú gránittömb méretei 150 cm magas, alul 84 cm, felül 77 cm széles, vastagsága 47 cm. Horvai János alkotása. A talapzathoz két lépcső vezet. A felső lépcső és a talapzat között még volt valamikor egy kisebb gránittömb, amely eltűnt. A gránit talapzatot, amelyre később a mellszobor került, 1859-ben állíttatta a Magyar Tudományos Akadémia az író születésének századik évfordulóján. A felállítás költségeit és az elkerítést Krajnik Alajos viselte, nagybátyja iránti kegyeletből. A mellszobrot Fráter Lóránd magyar cs. kir. honvéd huszárszázados „hegedülte össze” több hangversenykörúton, és 1907. szeptember 22-én állították fel. Ekkor került a talapzat hátsó oldalára a másik felirat. A trianoni döntés után a bécsi döntésig a református templom portikuszában rejtegették, utána visszakerült eredeti helyére. Ekkor tűnhetett el az alsó gránittömb.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016