NAGYSZALONTA – SALONTA

Nagyváradtól 40 km-re, dél felé fekszik. Első írásos említése II. András 1214-ben kelt levelében történt, Zolunta néven. Az 1332–1337 közötti pápai tizedjegyzékben Zalancha, majd Zalanta, 1717. Nagy Szalonta. Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév a szláv eredetű Suleta. A Nagy előtag megkülönböztető szerepű.

Kossuth Lajos szobra

Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 409, BH-III-m-B-01242

A város főterének nyugati részén áll, a református templom oldala mellett, egy kb. 6 méter átmérőjű kerek virágágyás közepén.

Felirata: KOSSUTH LAJOS

Mérete: 250 cm magas talapzaton, mely öt lépcsőből és egy csonka kúp alakú tömbből áll, az átlagos emberi magasságnál kissé nagyobb Kossuthszobor áll. Az anyaga bronz. Nagyszalonta lakossága közadakozásból állíttatta. Tóth András műve.

1901. június 30-án leplezték le ünnepélyes keretek között.

1920 augusztus 8-án a román nacionalisták lehúzták, és 1940 őszéig a Csonkatorony földszintjén, egy sarokban állt. Ekkor visszahelyezték. 1944 októberében egy román katona ismét lehúzta, de az akkori orosz városparancsnok visszahelyeztette. Azóta áll.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016