TENKE - TINCA

A Fekete-Körös jobb partján fekszik, 40 km-re Nagyváradtól, déli irányban. Első írásos említése 1338-ból származik, Tenky néven. 1355. Tenke, 1602. Thenke. Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév előzménye a magyar tönk főnév lehetett.

Kossuth-szobor

A református parókia udvarán található. 1899 tavaszán alakult meg a szoborbizottság, élén Bernáth Lajos református lelkésszel. Budapesti szobrászokkal kezdtek tárgyalni, végül Gerenday Antal és fia, Béla ajánlatát fogadták el. Az akkor hozott határozat kimondja, hogy „Kossuth idősebb alakú változatát választják, tiroli fényesített márvány alapon. 650 Frt.-ért véglegesen megrendelendő, úgy hogy az szeptember hóban készen legyen...” A kezdeményezés hatalmas visszhangra talált a lakosság körében. A mintegy 450 magyar családból több mint 350 adakozott, a legszegényebbek pedig munkára vállalkoztak.

A mellszobor bronzból készült, magassága 72 cm volt. Egy 225 cm magas, 54 cm széles, 39 cm vastag, felfelé keskenyedő talapzatra helyezték. 1899. november 5-én avatták fel, amely Erdélyben a harmadik volt, a bihardiószegi (1896) és a marosvásárhelyi (1899. március 25.) után. A rendezvényre hivatalos volt Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc is, a Függetlenségi Párt elnöke, Ötvös Béla főjegyző, Kékus István főszolgabíró, Toperczer Sándor járásbíró, Papp Elek, Rigó Ferenc, Lészkay Gyula és Szabó József országos képviselő. Délután az ünneplők a Korona vendéglőben gyűltek össze. Az udvaron felállított hatalmas sátorban 500 személynek terítettek...1919 tavaszán, rögtön a román hadsereg bevonulása után, egy sötét éjjel a szobor eltűnt a talapzatról. Alig néhányan tudták, hogy a közelben lakó presbiter kútjába eresztették le. Trianon után aztán elásták egy Jenei nevű család udvarában. 1989 után többször próbálták kiásni, de nem találták.

2008. június 15-én felavatták az új mellszobrot, az eredeti talapzaton. Kondás Erdei Mária, a nyíradonyi Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatónője, bevonva a Nyíradonyért Alapítványt és Tasó László polgármestert, közösen pályázva megnyerte azt az összeget, amelyből E. Lakatos Aranka szobrászművész elkészítette a bronz-mellszobrot. Az ünnepi istentiszteletet Berke Sándor helyi lelkipásztor tartotta, aki ezután köszöntötte a megjelenteket, mindenekelőtt a nyíradonyiak népes küldöttségét. A szobornál a tiszteletes elmondta a szobor kálváriáját. Az új művet Miklós János belényesi képzőművész ismertette. Beszédet mondott Kondásné Erdei Mária, Tasó László polgármester, Lakatos Péter parlamenti képviselő, Szabó Ödön, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Jelen volt még a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság részéről Dukrét Géza és Kupán Árpád, valamint Teodor Costea, az aznap megválasztott polgármester. A szobrot Berke Sándor és Tasó László polgármester leplezte le. Ezt követően Balla Tibor kunszentmártoni népzenész tekerőlanton és citerán játszott Kossuth-nótákat. A jelenlévők közösen elénekelték a Kossuth Lajos azt üzente című nótát. Az avatás koszorúzással végződött.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016