A temető melletti területen 2007 szeptemberében tették le a készülő kápolna alapkövét a Szent Imre Millenniumi Emléktúra zárásaként. A kápolna az egykori kolostor és Szent Imre halálának feltételezett helyétől nem esik messze. Mivel ez a terület a Kövecses-domb tetején található, ezért az épületet már a távolból észre lehet venni. A kápolna jelenleg félkész állapotban van, mivel az építkezéshez rendelkezésre álló források nem biztosítottak folyamatosan. A kápolnának három fő feladatot szánnak: először is Szent Imrének állítanak vele egy újabb emléket, ezzel is erősítve a már most is erős Szent Imre kultuszt; másodszor, a torony egyúttal
kilátóként is funkcionálna, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a vidékre; harmadszor a kápolna ravatalozóként, alja pedig a holttestek tárolására alkalmas hűtőházként is szolgálni fog. Ez egyrészt nagy könnyebbséget jelent majd a helybeliek számára, hiszen a temetéseket helyben is meg lehet tartani úgy, hogy halottaikat sem kell más városok hűtőházába vinni. Másrészt azonban a helyi temetkezési szokások végleg meg fognak változni. A kápolnába terveznek egy egész alakos Szent Imre szobrot is, illetve itt fogják felállítani a lengyelektől kapott kettős keresztet.

Forrás: Hegyköz Kollégium, Dukrét Géza és Lenkei Róbert (szerk.), 2016

2018. szeptember 2-án, a IV. Adorján-vári népünnepély keretében került sor a többfunkciós létesítmény avatására. Fodor József vikárius, címzetes hegyközszentimrei apát és Kucharszki Zoltán helyi református lelkipásztor tették le az emlékhely alapkövét 11 évvel ezelõtt.

Az emlékkápolna és a vele szerves egységet alkotó kilátó Wagner Péter Ybl-díjas építész tervei alapján készült; a tervezõ maga is jelen volt az ünnepségen. A kilátóból – 63 lépcsõfokon felkapaszkodva – a Berettyó völgyének látványa tárul a látogató elé.

Az ünnepség a református templomkertben felállított Szent Imre-szobornál kezdõdött. Kucharszki tiszteletes felelevenítette az 1031. szeptember 2-án bekövetkezett vadásztragédiát: a sokak által vitatott történet szerint Imre herceget akkor egy vadkan sebezte halálra. Fiának emlékére Szent István király apátságot építtetett a helyszínen. 1980 táján még nyomaiban megvolt az épület alapja, emlékezett a lelkipásztor.

Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke mint a magyar államiság reménységére emlékezett Imre hercegre. Biró Rozália parlamenti képviselõ szerint az ünnep túlmutat regionális jellegén, ez a Kárpát-medence magyarságának ünnepe. Forró László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fõjegyzõje János evangéliumából vett igerész mentén fogalmazta meg mondandóját, amellyel az esemény jelentõségét hangsúlyozta.

Az avatószalag átvágása elõtt dr. Nagy Miklós szólt az egybegyûltekhez. Szabó Ödön parlamenti képviselõ a közösség erõfeszítését, elsõsorban a lelkipásztor konok kitartását méltatta. Lezsák Sándor, a magyar országgyûlés alelnöke, aki elsõ pillanattól támogatója volt az épületegyüttes létrehozásának, úgy fogalmazott: ezzel a tettükkel a hitét vesztett Európának üzennek. Egyházi méltóságok is megfogalmazták gondolataikat, majd Csûry István református és Böcskei László római katolikus püspökök Lezsák Sándorral és Szabó Ödönnel közösen vágták át az avatószalagot.

Az emlékkápolna kiállítótérként is hasznosul, már átadásakor is a falura vonatkozó levéltári anyagokat tekinthettek meg benne az érdeklõdõk. Az eseményen jelen levõ dr. Szálkai Tamás, a Magyar Nemzeti Levéltár alkalmazottja elmondta, hogy számtalan, Szentimrével kapcsolatos dokumentum van a birtokukban, válogathatnak belõlük a soron következõ kiállítási témákhoz. A jeles alkalmon úgyszintén megjelent, és mûsorát is bemutatta Dévai Nagy Kamilla magyarországi elõadómûvész.

Forrás: Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében 2012-2024, Dukrét Géza és Voiticsek Ilona, 2024