NAGYKÁGYA - CADEA

SZÉKELYHÍD – SÃCUENI KÖZSÉG

A Nagyvárad–Szatmárnémeti főútvonalon fekszik, Nagyváradtól 42 km-re. Kiskágya neve először 1278-ban tűnik fel, villa Kaga néven. Nagykágya – Kaga Chak – az 1291–1294-es püspöki tizedjegyzékben bukkan fel. 1339. Kyskagya, 1400. Naghkagia. Kiskágya beleolvadt Székelyhídba. A Kágya helynév talán kapcsolatba hozható a bolgár kada – taposókád – , a szlovén káda – kád –, valamint szlovák kada – kád – főnévvel. Ez esetben bizonyára talajmélyedésre utal. A Nagy- előtag a szomszédos Kiskágya előtagjával van korrelációban.

Nagy Gábor lakóháza

Nagykágya 293. szám.

Az épületkomplexumot Nagy Gábor szőlőnemesítő építtette a 19. század második felében, aki 1890-ben Nagykágyán létrehozta az Érmelléki első szőlőoltvány-telepet, amely 1914-ig működött. Romantikus stílusú. A hosszú ideig gazdátlan épület elég rossz állapotba került. Jelenleg Nagy Gábor unokái próbálják rendbe tenni.

Domboldalba épített, téglalap alaprajzú, két végén kontyolt nyeregtetős épület. A lakóház csak a második szinten van. Az alsó szint zárt fala mögött a pince rejlik, melynek ajtaja középen, az előreugró terasz alatt látható. A homlokzat közepéből egy nagyméretű terasz ugrik előre, amely két vastag oszlopon és két nagy pilaszteren nyugszik. A terasz teljesen zárt, üvegezett, alsó részén díszes faberakással, háromszögű nyeregtetővel. A főhomlokzat bal oldalán nagy, egyenes lezárású ablakok állnak, apró ablakszemekkel, oldalain fejezetes oszlopokkal. Mögötte húzódik a folyosó. Ez arra utal, hogy eredetileg itt nyitott folyosó lehetett, melynek jobboldali ablakait befalazták, a baloldali részt beüvegezték és teraszt építettek elébe. Az épület bal oldalán lépcső vezet fel egy teraszra, ahonnan nyílik a bejárat. Egyenes lezárású bejáratát díszes, tükrös, fejezetes falpillérek szegélyezik. A fölötte levő domborműves ornamentikával díszített mezőt fogazott párkány zárja le, fölötte törtívű szemöldök. Két oldalán levő egyenes lezárású ablakait ugyanolyan falpillérek szegélyezik, fölöttük díszes szemöldökpárkánnyal. Alattuk szépen profilozott, gyámos könyöklőpárkány látható. A hátsó homlokzatát már csak a második szint alkotja, középen egy bejárattal.

A már említett baloldali faléc-mellvédes terasz végében fedett folyosó áll, amely összeköti a főépületet egy téglalap alaprajzú melléképülettel. Ez lehetett a cselédház.

A nagyméretű udvar bal oldalán áll a gazdasági épület, ahol az irodák voltak. Hosszú, téglalap alaprajzú, két végén kontyolt nyeregtetős épület. Baloldali felén nyitott, fejezetes oszlopos, mellvédes veranda. Az összes nyílászárók egyenes lezárásúak.

A szőlőtelepnek már nyoma sincs, a Rózsa-hegyi emeletes borházból csak egy földszintes, átépített pinceépület maradt meg, de bejárata és a mögötte levő nagy pince még megmaradt.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016