NAGYSZALONTA – SALONTA

Nagyváradtól 40 km-re, dél felé fekszik. Első írásos említése II. András 1214-ben kelt levelében történt, Zolunta néven. Az 1332–1337 közötti pápai tizedjegyzékben Zalancha, majd Zalanta, 1717. Nagy Szalonta. Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév a szláv eredetű Suleta. A Nagy előtag megkülönböztető szerepű.

Elméleti Líceum

Köztársaság útja (Republicii) 90. szám.

1908–1909 között épült Székely László terve alapján, eklektikus stílusban. Eleinte az Arany János nevét viselte. A kommunista érában ipari líceummá vált. Jelenleg újra elméleti líceum.

Emeletes, téglalap alaprajzú épület. Középső és két sarokrizalitját lépcsőzetes oromzatok zárják le. A középső, nagyobb oromzat mögött magas, manzárdtető látható, két huszártoronnyal. Az ablakok kereteltek, egyenes záródásúak, kivéve a középrizalit földszinti nyílászáróit, amelyek félkörívesek. Az itt álló főbejárat és a mellette levő két ablak a rizalit síkjából előreugró, részben háromszögű lezárású portikuszon található. A középső oromzatot három, a két oldalsót egy-egy hosszúkás világító ablak töri át. A rizalitok szélein armírozásos díszítés látható. A két sarokrizalit két szintjét konzolos párkány választja el.

Az épület előtt Arany János mellszobra található.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016