NAGYSZALONTA – SALONTA

Nagyváradtól 40 km-re, dél felé fekszik. Első írásos említése II. András 1214-ben kelt levelében történt, Zolunta néven. Az 1332–1337 közötti pápai tizedjegyzékben Zalancha, majd Zalanta, 1717. Nagy Szalonta. Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév a szláv eredetű Suleta. A Nagy előtag megkülönböztető szerepű.

Takarékpénztár

Köztársaság út (Republicii).

1913–1914-ben épült a takarékpénztár számára, eklektikus stílusban, barokkos tetővel. 1968-ig az állami bank működött benne. 1968–1990 között szőnyegszövödét helyeztek el benne. 1990– 2002 között itt működött a Mezőgazdasági Bank, majd a Raiffeisen Bank tulajdonába került.

Emeletes, L alaprajzú épület. Sarokrizalitját manzárdos, barokkos kupolatető fedi. Homlokzatát kompozitfejezetes pilaszterek tagolják. A földszinten félköríves, az emeleten egyenes lezárású, konzolos könyöklőpárkányos ablakok láthatók. Utcai főhomlokzatát tagolatlan lábazatból kiinduló lizénák tagolják. A földszinten félköríves, az emeleten konzolos könyöklőpárkányos ablakok állnak, övpárkányszerű szemöldökkel, amely ráfut a sarokrizalitra is. A koronázópárkány alatt fogazott párkánysor húzódik. Udvari szárnya földszintes, magas manzárdtetővel. Ablakai szintén félkörívesek.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016