NAGYSZALONTA – SALONTA

Nagyváradtól 40 km-re, dél felé fekszik. Első írásos említése II. András 1214-ben kelt levelében történt, Zolunta néven. Az 1332–1337 közötti pápai tizedjegyzékben Zalancha, majd Zalanta, 1717. Nagy Szalonta. Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév a szláv eredetű Suleta. A Nagy előtag megkülönböztető szerepű.

Úri Kaszinó

Kossuth Lajos utca 16. szám.

1902–1903 között építtették a jó módú földbirtokosok, gazdatisztek, értelmiségiek és nagykereskedők. Szecessziós stílusban építették. Itt könyvtár, olvasóterem, társalgó és kártyaterem állott rendelkezésükre, valamint 150 személyt befogadó nagyterem, vacsorák és zártkörű bálok megrendezésére. 1945-ben szakszervezeti klub és székház költözik ide. 1994 decemberében Magyar Ház lett, ahol az RMDSZ, a MIDESZ, az Arany János Művelődési Egyesület, a Romániai Magyar Gazdák Szövetsége, a Kulin György Csillagászegylet, a Német Demokrata Fórum székel, valamint egy háromezer kötetes könyvtár működik.

Földszintes, L alaprajzú épület. Utcai főhomlokzatát párkánnyal jelzett lábazatból kiinduló fejezetes falsávok tagolják. Keretelt ablakai könyöklőpárkánnyal és vállra támaszkodó, záróköves szemöldökkel rendelkeznek. A szemöldökmezőben férfifej látható. Az ablakok fölött szépen profilozott övpárkány, a koronázópárkány alatt egy erősen kiugró övpárkány van kiképezve. Az épület tetejét összefüggő attika zárja le, a ráfutó falsávok fölött urnákkal díszítve. Az épület baloldali végében nagyméretű kapu nyílik.

A neobarokk díszterem a L udvari szárnyában található. Az udvarról lombfűrész díszítésű ereszes bejárat nyílik. Az eredetileg egyenes lezárású nyílászárókat félkörívesekkel cserélték fel.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016