Püspöki települése a váradi katolikus püspökség megalapítása után keletkezett. A váradi káptalan közös birtokaként szerepelt 1273-ban, sőt még 1374-ben is. Később a püspök birtokába ment át. Első templomuk a mai református templom volt a román stílusú változatában, amely a 16. században a protestánsok birtokába került. Püspökiben csak 1736-ban állította vissza a plébániát Okolicsányi János püspök. Előbb egy kis fatornyos templomot, majd az 1800-as évek elején téglából egy kápolnát emeltek, amely össze volt építve a plébánialakkal. 

A mostani plébániatemplom alapkövét 1895-ben Schlauch Lőrinc püspök rakta le. A neoromán stílusú templom tervét Peiser Mihály püspökségi mérnök készítette. Az elkészült templomot 1897-ben Schlauch püspök szentelte fel Szent Lőrinc tiszteletére. 

A szentélyből jobb felé félköríves ajtón keresztül a sekrestyébe jutunk, bal felé egy hasonló méretű kisebb terembe.

A neoromán stílus a templom belsejére is jellemző, mind az építészeti elemekben, mind pedig a díszítésben. Az apszisban elhelyezett román stílusú főoltárnak díszes hátsó felépítménye van. Középső, nagyobb méretű fülkéjében Szent Lőrinc életnagyságú szobra található. A jobb és bal oldalán lévő kisebb szobrok Szent László és Szent István faragott alakjai valamivel később kerültek a szoborfülkékbe. Az oltárszekrény előlapja is faragott. Gazdagon ékesített árkádok alatt Jézus Krisztus, két oldalán Szent Jeromos, Nagy Szent Gergely, Keresztelő Szent János és Szent Ágoston alakja látható.

A szentély bal oldali falát sötét tónusú kép, Izsák feláldozása ékesíti.

A kereszthajóban levő két mellékoltár inkább átmenetet képez a román és a gótikus stílus között. Itt már csak középen található szobor, két oldalán egy-egy oltárképet helyeztek el. A jobb oldali kereszthajóban a Lourdes-i Szűz szobra, két oldalán Szent Katalin, illetve Szent József képe látható. A kereszthajó oltárral szemközti falán Zacheus olajfestménye van.

A bal oldali kereszthajó oltárszobra Jézus Szíve. A szoborfülkének két oldalán Szent Lajos és Szent Ferdinánd képe látható. Az oltárral szemközti falon levő olajfestmény Szent Pál megtérését ábrázolja. Említést érdemel még a tizennégy, Olaszországból származó, kerámiából készített stáció is.

Forrás: Nagyvárad történelmi templomai és zsinagógái, Péter I. Zoltán, 2017