Libertății tér 40. A tér régebbi elnevezései: Ezredévi emléktér (1940–1945), Promenada Eminescu (1923), Ezredévi emléktér (1901), Part utca (1859).

A váradi református gyülekezet csak 1784. július 26-án kapott engedélyt a helytartótanácstól templom építésére. A tervezéssel Éder Jakabot bízták meg, az építést Schuster János kőműves kezdte el még ugyanazon év szeptemberében. Mivel nem voltak vele megelégedve, a következő év tavaszán Éder Jakab vette át a munkát. Az ő vezetésével 1785 októberében már álltak a falak, de csak 1786 őszére került fedél alá a templom. A belső munkákhoz 1787 tavaszán fogtak hozzá. Tornya nem volt a templomnak, mivel a Türelmi rendelet értelmében, csak így, és az utca vonalától beljebb volt szabad protestáns templomot építeni. Tornyot közel száz év elteltével, 1884. november 9-re emelt a hajó elé id. Rimanóczy Kálmán.

A templomot többször is javították, módosították, legutóbb 2015–2016-ban. Ekkor új harang is került a toronyba.

Első formájában torony nélküli teremtemplomnak építették, enyhén beugró szentélyrésszel, amely a tízszög öt oldalával záródik. Külső homlokzatán a barokk stílus dominált.

A torony építését követő átalakítás következtében a templom barokk stílusú homlokzata erősen klasszicizáló jelleget öltött. A főhomlokzat sávozott falmezőjét négy hornyolt, alacsony széken nyugvó, jónfejezetes félpillér tagolja, s ezek a fogsoros római főpárkányt tartják. A két középső félpillért timpanon köti össze. Az alatta levő kissé kiemelkedő falmező tengelyében felirattal bíró timpanonnal záródó kapu nyílik, amely fölött egy ovális barokk ablak található. A két szélső falmezőt szegmensívű ablakok törik át. A torony építését megelőzően a teljes főhomlokzatot barokk oromzat zárta.

A torony két szint magasságban emelkedik a templomhajó oromzata felé. Vízszintesen erőteljes övpárkány tagolja két szintre. Oldalait teljes magasságban párkányfejezetes pilaszterek szegélyezik, amelyek az alsó szinten hangsúlyos vállköveken félköríves záródású, a könyöklő alatt bemélyedő köténnyel díszített egyes, a felsőn pedig hasonló ikerablakokat fognak közre, alul övpárkányt, felül pedig óraíves koronázópárkányt tartva.

Az utóbbi előzményei a barokk korból ismertek, de az emeleti ablakok immár a reneszánsz stílusból ihletődtek, bizonyítva a tervező id. Rimanóczy Kálmán historizáló hajlamát. A tornyot elegáns vonalú, csúcsán gömbbel, szélzászlóval és csillaggal díszített, rézbádoggal fedett sisak koronázza.

A templom oldalhomlokzatait lizénák osztják szabályos táblákra, közülük hármat zárköves, szegmensíves ablak tör át.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016