Nagyvárad-őssi központi részén, a Déva téren található az arányos neoromán stílusú Kis Szent Teréz-plébániatemplom. Alapkövét 1933. augusztus 13-án tették le. A neoromán stílusú templom tervénél Sallerbeck Antal a Lisieux-i bazilikát vette alapul, de kisebb méretekkel. Az építéssel Mihucz Györgyöt és Hegedüs Lajost bízták meg. Az munka eléggé gyorsan haladt, 1933. október elején már majdnem tető alatt volt a templom, november 12-én már a keresztek is felkerültek a toronysisakokra.

Az elkészült istenházát 1934. június 29-én szentelte Fiedler István megyés püspök. A főhomlokzat kettős toronyelrendezésű, teljes szimmetria jellemzi és elemeiben felfedezhetők a neoromán stílusjegyek.

A templombelső szerkezetileg úgynevezett empórás bazilika típusú. Belső elosztását tekintve a dongaboltozású főhajó mellett keresztboltozású alacsonyabb mellékhajók futnak. Felettük karzat található a bejárat feletti karzat meghosszabbításaként. A karzatokat hevederekkel elválasztott román keresztboltozatok fedik. A főhajóból a keresztházba jutunk. Ennek a négy sarkán levő korinthoszi féloszloppárok borda nélküli keresztboltozatot tartanak. A szentély (kórus) dongaboltozású, az ablakok mentén fiókboltozással. A kórus bal oldalán a sekrestye, jobb oldalán egy hasonló méretű kápolna található. 

A kis templom a felépítése után sokáig fehérre meszelve maradt, díszei csak az oltárképek és a szobrok voltak. Joggal írták róla: „A békét lehellő egyszerűsége az első pillanatban megkapja a lelket.” A templom három szobrát – Páduai Szent Antal, Jézus Szíve, Boldogságos Szűz – Szini Sebő Zoltán szobrászművész készítette az 1930-as évek elején, de azok nem nyerték el a papság tetszését, ugyanis „túlságosan modernnek” és a „félrecsúszott egyházművészet alkotásainak” tartották őket. A Kis Szent Terézt ábrázoló főoltárképet Mikes Ödön festőművész készítette, míg az úgyszintén a templom védőszentjét ábrázoló üvegfestmény a budapesti Palka József műve. Az 1966–1974 közötti külső-belső tatarozás során, jóindulattal ugyan, de a templom stílusától idegen, művészileg értéktelen festett belsőt hoztak létre.

Forrás: Nagyvárad történelmi templomai és zsinagógái, Péter I. Zoltán, 2017