A Réti református templom a Ștefan cel Mare (Biharpüspöki) út 6. szám alatti telken található. A réti református gyülekezet 1927. január 1-jén vált ki mint parochialis kör az olaszi gyülekezetből. A Biharpüspöki úton már 1926 októberében tágas telket kaptak, hogy azon templomot, iskolát és lelkészi lakot építsenek. Két évre rá Krausze Tivadar építészmérnök elkészítette a lelkészi lakot is magába foglaló imaház tervét, amelyet 1928. december 23‑ ra építették fel. Az imaház szomszédságában – a mai templom helyén – hozzákezdtek az iskola építéséhez is. Az 1944. szeptember 6-i bombázás során az imaházat telitalálat érte és romba dőlt.

A világháború után az egyház vezetése úgy döntött, hogy új templomot épít az iskolának szánt alapokra. Ez eleve meghatározta a templom méretét. Szeghalmy Bálint váradi születésű műépítészt kérték fel a terv elkészítésére, aki azt 1946-tól részletekben postán küldte el Németországból. A templomot 1948-ban kezdték építeni; év végére már tető alá került. Az első időben Fenessy László vállalta az építkezés szakirányítását, majd Elkán Károly építész vezette a munkát, aki a toronynál bizonyos változtatásokat is eszközölt. A nehéz viszonyok miatt az építkezés elhúzódott, emiatt az első istentiszteletet csak 1954 karácsonyán tarthatták meg az ideiglenesen berendezett templomban.

A torony alapjait 1955. november 21-én rakták le a templomhajó mellé. Végül az elkészült templomot 1956. december 16-án szentelte fel Arday Aladár püspök.

A templombelsőben meghitt hangulatot biztosít a faragott oszlopos, gerendás, faburkolatos, valamint a nyitott fedélszékes mennyezetekre emlékeztetető megoldás a faragott szószékkel, papi székkel, illetve a padokkal egyetemben.

*

A századforduló építészetét, ezen belül a szecesszió végpontját az 1914-es évszámmal jelölhetjük – állapította meg Gerle János építészettörténész. Nagyon kevés kivétel akad az első világháború előtti gondolkodás továbbvitelére. Közéjük kell sorolni Szeghalmy Bálintot, akinek ezt a templomtervét, stílusát tekintve a századfordulós szecessziós építészethez kell sorolni, s azon belül is a preraffaeliták irányzatát továbbfejlesztő, a kalotaszegi népi építészeten alapuló Kós Károly nevével fémjelzett irányzathoz.

Forrás: Nagyvárad történelmi templomai és zsinagógái, Péter I. Zoltán, 2017