Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 184. BH-II-m-B-01034.
Bumbacului utca 1. Az utca régebbi elnevezése: Rákóczi. 

A szőlősi Szentháromság-plébániatemplomot 1727-ben építették provinciális barokk stílusban. A templomnál 2005-ben végzett régészeti ásatás nyomán Lakatos Attila régész és Emődi Tamás építész igazolta Bunyitay feltételezését, miszerint a mai templom a középkorinak alapjain, vagy legalább a helyén emelkedik. Váradon 1557-től megerősödött a református vallás, de Szőlősön még a 16. század végén is volt katolikus pap. A szőlősi középkori katolikus templom további sorsa ismeretlen, nagy a valószínűsége annak, hogy a törökök 1598. évi ostroma során pusztulhatott el, de alapfalainak egy része megmaradt, amit jól igazolt a régészeti ásatás.

A török hódoltság után, a katolikus restauráció korában a szőlősi katolikus gyülekezet is megerősödött. Számukra Csáky Imre püspök (1702–1732) építtette 1727-ben a ma is látható barokk stílusú templomot, amelyet utódja, Luzinszky István szentelte fel 1732 Szentháromság vasárnapján. Ekkor még nem volt tornya a templomnak. Közvetlen adat a torony építéséről nem maradt fenn. Ellenben tudjuk, hogy Csáky Miklós püspök (1737–1747) a Szent László térre tervezett székesegyház számára összehordott kövek egy részét a szőlősi templom tornyába építették. Ezek szerint a tornyot valamikor a 18. század második felében építhették.

Az egyszerű, provinciális barokk stílusban megépített plébániatemplom kívül dísztelen. Oldalhomlokzatai minden tagozás nélküliek, amelyeket négy-négy félköríves, enyhén profilált ablak töri át. A szentély északi részéhez sekrestye kapcsolódik. A szentély elé utólag épített torony belső homlokzata a templom falára támaszkodik, úgyhogy mindkét oldalán a hajóval enyhe hajlású homorú-domború kiugrás köti össze. E kiugrást a hajó koronázópárkánya felett volutás vonalú, de négyzetes végződésű falazat koronázza, a végén, valamint a torony tövében egy-egy kisméretű urnával. A torony teljes hosszában lizénák futnak végig, amelyek folytonosságát az övpárkányok szakítják meg. Ez utóbbiak vízszintesen a tornyot három szakaszra tagozzák. A földszinti rész a hajó koronázópárkányáig terjed. Egyenes lezárású félköríves szemöldökű ajtó töri át, felette a tükörmélyítésű falsík közepén jellegzetes barokk szoborfülke mélyed Szűz Mária szobrával. A középső szakasz tükörmélyítésű felületén kicsiny négyzetes ablaknyílás található. A torony legfelsőbb szakaszát mind a négy oldalon félköríves zsalus ablakok törik át. A torony koronázópárkányának mezejében elhelyezett óra kerek számlapját a párkány felül ívelten követi, kialakítva, így a barokk órapárkányt. Nagyon érdekes a torony sisakja, amelyhez nincs hasonló Nagyváradon és a környéken.

A torony alatt belépve, az előcsarnokból az orgonakarzat alá jutunk. A hajót tükörboltozat fedi, amelyet az eredeti deszkamennyezet helyébe építettek. A mennyezet alatt gazdagon profilált párkány fut végig a fal mentén, amelyet korintuszi fejezetű pillaszterkötegeken nyugszanak. A hajónál keskenyebb szentély íves záródású, félköríves ablakait színes üvegképek díszítik. Néhány éve belsőleg teljesen felújították.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016