Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 185. BH-II-m-B-01035.
Calvin utca 1. Az utca régebbi elnevezései: Craiovei (1966–1994), Kálvin (1940), Petru Maior (1920) őr utca (1859).

A klasszicista stílusú emplomot 1835–1853 között építették, a tornyokat 1870–1871-ben emelték.

A 19. század harmincas éveire megszaporodott Újváros református lakosainak száma. 1831 őszén fogalmazódott meg a közös presbitériumban az az igény, hogy az újvárosiak telket vásároljanak, hogy arra templomot, iskolát és papilakot építhessenek. Néhány évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy időszerűvé váljék a templom építése. Időközben megvásárolták a telket a Teleki utcában, és 1834-ban megbízták Szász József mérnököt – aki egyben megyei főmérnök és táblabíró is volt –, hogy készítse el a tervet és a költségvetést. Lebontották a telken levő granáriumot, és 1835. április 14-én ünnepélyesen letették a templom alapkövét. A templom építését majd csak júliusban kezdték el és szeptemberre egy ölnyi magasan álltak a falak. Ekkor elfogyott a pénz, a munka megakadt. A következő év tavaszán folytatták az építést, de az 1836. június 19–21. közötti nagy tűzvész ismét megakasztja az építést. Újabb gyűjtést hirdettek, de például 1838-ban is pénzhiány miatt egész évben állt a munka. Végül, ha nehezen is de ismét nekilendült az építés, 1843-ban már arról szól a híradás, hogy tető alá került a hatalmas épület. „Az 1844. esztendő végre meghozta a újvárosi reformátusoknak a nagy örömet. A tető alatt álló épületet annyira rendbe hozták, hogy falai között július 9-én Zilahy József lelkipásztor megtarthatta az első istentiszteletet.” A templom építését ekkor még távolról sem fejezték be, de ettől még 1845-ben és 1846-ban is tartottak a még mindig befejezetlen templom falai között istentiszteleteket. Az 1848–1849-es szabadságharc és forradalom, majd az ezt követő 1851. évi árvíz is visszavetette a templom további építését és késleltette annak teljes befejezését. A főhomlokzat tengelyében levő bejárati ajtó feletti márványtábla tanúsága szerint 1853-ra lett kész a templom, de a tornyokra még várni kellett. A tornyok építésére 1870-ben pályázatot hirdettek. Szász József eredeti terve alapján a két tornyot Cziffra József és Schlossarik József építész készítette el 1871 májusára, illetve 1871. szeptember 3-ra – ahogy az a második torony gombjában elhelyezett emlékiratban olvasható.

A templomot a későbbiek során többször javították, újrafestették. Teljes felújítása, kívül-belül 2015-ben fejeződött be.

A templom Teleki utcára néző főhomlokzatának közepén, az enyhén kiülő rizalitot négy dórfejes féloszlop tagozza. A rizalitot hatalmas timpanon zárja le. E négytengelyes homlokzati részhez egy-egy egytengelyes szakasz, majd a két torony csatlakozik. A timpanon mögött úrnákkal díszített tükörmélyítésű attika, a két oldalán levő szakaszt pedig kőbábos attika zárja le. (Szász József terve egyszerűbb volt, nem tartalmazott kőbábos attikát és díszítő úrnákat, a tömör attikát pedig lépcsőzetesen képzelte el.) A hajó ablakai vállköveken nyugvó félkörívesek és egyenes lezárású ablakmélyedésekben foglalnak helyet. A tornyok földszinti részeinek ablakai hasonlóak a hajón láthatókkal, de nagyméretű félköríves szemöldökkel hagsúlyozottak. (A tervben e szemöldökök dórfejezetű pilléreken nyugodtak.) A tornyok földszintjén egy-egy egyenes lezárású ajtó is található. A főhomlokzat harmadik ajtaja az épület főtengelyében, a közbülső pilaszterek között található.

A hajó koronázópárkánya feletti részen, a tornyok erőteljes övpárkányokkal négy szintre tagozódnak. Az alsó szintet körablakok (a terv szerint négyzetes ablakok) törik át, a második szint ablakai a földszinten is látható vállköveken nyugvó félköríves záródásúak, de már zárókővel kiegészítve, s a könyköklő alatt bemélyedő köténnyel és kőbábdísszel, a harmadik szinten az előbbiekhez hasonló, de ikerablakok láthatók. Az ikerablakok fölé a toronyóra kerek számlapjai kerültek. A torony legfelsőbb szintje kisebb alapterületű, s kovácsoltvas kerítés veszi körül. A tornyok kupolaszerű lemezborítást kaptak, csúcsaikon a gömbbel, szélzászlóval és református csillaggal. A tornyok sarkait, teljes magasságban lecsapták, a földszinten párkányfejezetes pilaszterek, míg az emeleti részeket végig lizénák szegélyezik, amelyek folytonosságát csak az erőteljes párkányok szakítják meg.

A templom Kálvin utcai homlokzata is szimmetrikus. A középső része egytengelyes, amelyet egyenes lezárású ajtó, a főhomlokzaton is látható ablak, míg legfelül egy körablak töri át. A torony alsó szintje, illetve e homlokzat ellentétes végén levő tengely megegyezik a toronynak a főhomlokzaton látható földszinti részével. A kertre néző mellékhomlokzat sokkal szerényebb. Ereszes, vízszintes lezárású, s dórfejes páros pilaszterek tagozzák. Ablakai méretükben és formájukban is megegyeznek az utcára nézőkkel.

Mint már láttuk, a templom szimmetrikus alaprajzú. A hajó tükörmélyítésű mennyezete alatt a profilált koronázópárkány dórfejezetű pilasztereken nyugszik. A pilaszterek közti faltáblákat a már bemutatott félköríves ablakok törik át. A templom két végében egy-egy karzatot építettek, a nyugati az orgonakarzat szerepét tölti be.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016