Az 1858–1862 között épített velencei plébániatemplom e városrész főterének tengelyében található, szentélyével déli irányban. E téren már az 13. század derekán is volt egy katolikus plébániatemplom, amely az 1338-as tűzvész során elpusztult. Bátori András püspök építtetett a helyébe 1340-ben egy „kő egyházat”, melynek a további sorsa ismeretlen. Talán már 1557-ben elpusztult, de a törökök 1660-beli ostroma során bizonyosan, hiszen ekkor egész Velence az ostrom áldozatául esett; majd csak a 18. század elején építették újjá. Az új barokk stílusú keletelt templomot Okolicsányi János püspök kezdte el építtetni 1734–1736 között, de majd csak Forgách Pál püspök (1747–1757) idejében fejezték be. Tornyot Miklóssy Ferenc püspök (1803–1811) emeltet az előzőleg Szent Katalin tiszteletére felszentelt templom elé. 

Hogy miért kellett ezt a barokk templomot mindössze egy szűk fél évszázad után lebontani? Egyes források szerint tűzvész áldozata lett. A ma is látható, 1862-re elkészült egyhajós, túlsúlyban neoromán és neogótikus elemeket tartalmazó romantikus stílusú plébániatemplomot a Szeplőtelen fogantatás dogmájának kihirdetése után erre a hittételre szentelte fel Szaniszló Ferenc püspök.

A templomba a torony alatti előcsarnokon, majd az orgonakarzat alatt lehet bejutni. A hajóban az oldalfalak mentén levő támpillérek közti hevederek a boltozatot négy egyenlő keresztboltozású mezőre osztják. Ebből az egyik az orgonakarzat felé esik. A szentély szintén keresztboltozású.

A templomnak három szép díszítésű pszeudogótikus oltára van. A főoltár hátsó felépítményét a Szeplőtelen fogantatás jelenetét ábrázoló kép díszíti. Két oldalán Szent Péter és Szent Pál faragott szobra látható. Szép kivitelű a két mellékoltár felépítménye is. Jobb oldalon Szent István, míg a bal oldalon Szent Imre oltára található. Mindhárom oltárkép Bécsben készült a 19. században, ismeretlen festő alkotásaként. Jellegzetes a bal oldali oltár előtt levő bronzdíszítményű szószék és gyóntatószék, valamint a jobb oldali oltár előtt levő keresztelőkút. Az orgonát Komornyik Ferdinánd készítette 1861-ben Pesten. A templom szoborállománya részeként Páduai Szent Antal, a Lourdes-i Szűz, Szűz Mária és Jézus Szíve státuái figyelhetők meg.

Forrás: Nagyvárad történelmi templomai és zsinagógái, Péter I. Zoltán, 2017