Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 245. BH-II-m-B-01087.
Unirii (Egyesülés) tér 3. A tér régebbi elnevezései: Victoriei (Győzelem 1966–1990), Malinovszki (1945), Szent László (1940), Unirii (1920), Szent László (1859), Kis Piac (1714).
 
A görögkatolikus püspöki palotát 1904–1905-ben építették eklektikus stílusban.

A főtér nyugati frontján, a Pavel utca sarkán a századfordulón még egy copf stílusú emeletes görögkatolikus püspöki palota volt. A századforduló nagy építkezései a görögkatolikus egyházat is megérintették. Demetrie Radu püspök 1903-ban a régi palota lebontását és egy újabb építését határozta el. A tervezésre ifj. Rimanóczy Kálmánt kérte fel a püspök, akinek „gyönyörűséges plánuma szerint külsőleg is Nagyvárad egyik legdíszesebb középülete lesz az új görög katolikus rezidencia, a Szent László teret pedig a monumentális új városháza szomszédságában különösen élénkíteni fogja” – lelkesedett az egyik napilap tollforgatója. Az új palota építéséhez 1903 augusztusában kezdtek hozzá ifj. Rimanóczy Kálmán irányításával. Még ugyanazon év novemberében megtartották a bokrétaünnepet. 1904 decemberére már csaknem elkészült az új püspöki palota, tavaszra csak a belső díszítések maradtak.

Az avatóünnepséget 1905. június 11-én tartották. A főbejáratnál van a palota tervező mesterének, ifj. Rimanóczy Kálmán emléktáblája: C. RIMANÓCZY jun. ARCHITECTUS”.

A görögkatolikus egyházat 1948-ban beolvasztották az ortodox egyházba. A püspöki palotába a megyei könyvtárt költöztették. A rendszerváltást követően a visszaállított görögkatolikus püspökség 1992-ben jogilag visszakapta az épületet, de abból még 2004-ben sem költözött ki teljes egészében a könyvtár. Ennek ellenére a püspökség 2004 őszén hozzákezdett a palota teljes felújításához, amelyet a látottak alapján igen stílusos, a műemlék-felújítási szabályok maradéktalan betartásával végeztek. A felújítást követően a püspökség elfoglalhatta jogos székházát.

A püspöki palota főhomlokzata asszimetrikus. Sávozott földszintje egyszerűbb és egyhén bélletes kiképzésű félköríves ablakok törik át. Jóval hangsúlyosabb a stílizált román tölcsérbélletes kapuja. A középrizalit emeleti részét félköríves záradékú ablakok uralják, a záradék felett román jellegű ornamentális frízzel és a kompozitfejes féloszloppárokra futó ívezettel. Az ablakok mellvédmezeit román levélornametika díszíti. Az ablakokat háromszögű oromzat koronázza, az orommezőben egy-egy köralakú levélmotívummal. Egyébként a palota egész homlokzata igen változatos díszítéssel bír, amelyről nem hiányzik az attika – tengelyében a püspöki címerrel –, a gyámsor, a vakíves párkány, két kisebb és egy nagyobb sarki torony a csúcsán laternaszerű kiképzéssel.

Összességében nézve elmondható, hogy az eklektikus (historizáló) püspöki palota túlsúlyban neoromán stílusjegyeket hordoz, de fellelhetők rajta a bizánci elemek is.

A palotának két bejárata van. Éspedig a Szent László téri főhomlokzaton a fő és kocsibejáró, a Pavel utcán egy gyalog bejáró, amely a hivatali helyiségekhez vezetett. Az emeletre egy fő és egy melléklépcső vezet. A főlépcső felülvilágított (kathedrál üvegezésű) márvány oszlopzatú és egy oszlopos erkélyes loggiával van szegélyezve. A román stílusú főlépcsőház a palotának egyik legszebb látványossága, különböző színű hazai nemes márványból készültek oszlopai, erkélyei, falburkolatai. A főlépcsőház körül a püspöki lakosztály és mellékhelyiségei, továbbá a reprezentációs helyiségek termei csoportosulnak.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016