Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 225. BH-II-m-B-01067.
Traian tér 12. Az utca régebbi elnevezései: Ady Endre tér (1958–1966), Traian tér (1945), Széchenyi tér (1940), Traian tér (1920), Széchenyi tér (1860), Megyeháza utca (1728).
 
Az igazságügyi palotát 1898-ban építették eklektikus stílusban. A 19. század második harmadától a törvényszék a gróf Frimont család Széchenyi téri palotájában működött. A Bécsben élő Frimont Theodóra özv. Lónyay Andorné – a család utolsó sarja – 1868. január 22-én adta el 50 ezer forintért a váradi családi palotát „Biharmegye közönségének”.

A 19. század vége felé a Frimont-palota már nem felelt meg a törvényszék igényeinek, ezért egy új igazságügyi palota építését határozták el. A belügyminiszter 1896 januárjában hagyta jóvá a Frimont-palota lebontását, miután a kincstár 40 ezer forintért megvásárolta azt a megyétől. A törvényszék az új palota felépültéig a Szent László téri egykori püspöki lakba költözött. Az igazságügyi palota tervét Kiss István műegyetemi magántanár készítette. Állítólag a törvényszék építésére kiírt árlejtésre 39 ajánlat érkezett, végül Schiffer Miksa mérnök, építkezési vállalkozó kapott megbízást. Az építésvezető Janicsek József építész lett.

A régi épületet 1897 márciusában kezdték el bontani, amit az igazságügyi palota alapozása követett. A törvényszék hivatalai 1898 szeptemberében költöztek be az új épületbe. A hivatalos átvételre csak 1899 januárjában került sor. 

Az igazságügyi palota 1944 után a megyei néptanács, majd a pártközpont székhelye. 1990 után a Bihar Megyei Prefektúra és a Bihar Megyei Tanács talált benne otthont, több más megyei intézménnyel együtt. Csak az ezredfordulót követően kapta vissza az eredeti rendeltetését. Rég esedékes teljes felújítását 2016-ra fejezték be, példás minőségben.

Az eklektikus stílusú palota legdíszesebb része az emeleteket átfogó jónfejezetű féloszloprenddel függőlegesen tagolt középrizalit. A koronázópárkány feletti vakkeretes attika elé négy horganyzott lemezből készített szobrot állítottak az igazságszolgáltatás allegorikus alakjaiként. Ezek az igazságot, a jogvédelmet, a büntetést és az ítéletet ábrázolják. Az épület földszintje rusztikaszerű vakolatot kapott, ablakai zárkővel díszített egyenes lezárásúak, akárcsak a második emelet ablaksorai. Az első emelet ablakai nagyobb méretű díszes szemöldökű félkörívesek. A középrizalitot, valamint a sarokrizalitokat is manzárdtető fedi. A sarkokon alkalmazott armírozás, akár az oroszlánfejre formált gyámkő, az emeleti ablakok köténydíszei, vagy a pilaszterfejezetek az eklektikánál gyakran használt vakolati díszítőelemek. Az előcsarnokba három nagy félköríves ajtón lehet bejutni. Kiss István műegyetemi tanár itt is alkalmazta a bírósági épületeknél szokásos oszlopcsarnokos lépcsőfeljárót, a belső elrendezés tipológiai rendszerét a törvénykezést szolgáló egységes szemlélet jellemzi. A három utcára és térre néző palota két belső udvart zár közre. Figyelemre méltó, hogy az udvari homlokzatok díszítésére is gondoltak.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016