Duiliu Zamfirescu utca 3. Az utca régebbi elnevezései: Dudek sikátor (1940–1945), Duiliu Zamfirescu (1931), Dudek utca (1901), Dudek sikátor (1859).

A Teleki (ma Primăriei) utca és a Dudek sikátor sarkán levő telket 1906 májusában megvásárolta az Ipar- és Kereskedelmi Kamara, hogy azon székházat építsen. A közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a székház építését, eldöntötték azt is, hogy még azon az őszön hozzáfognak az építkezéshez. Tervpályázatot írtak ki, amit Komor Marcell és Jakab Dezső nyert meg. Mint érdekesség, a tervezőpáros sokkal gazdagabb homlokzati díszítést írt elő, de a kivitelezés során ezt egyszerűsítették. Az építkezési engedélyt 1906. augusztus 17-én adták meg – amit levéltári dokumentumok igazolnak. A kivitelezésre kiírt pályázatot Rendes Vilmos építészmérnök nyerte el, aki 1906 augusztusában már hozzá is fogott a székház építéséhez, miután lebontatta a sarki telken levő régi Huzella-féle házat. Ugyanezen év november első hetében került tető alá a székház, a külső díszítésekhez pedig majd csak a következő év tavaszán fogtak hozzá. Az új székház 1907 május végére készült el, de majd csak 1907 júniusában adták át.

Az egyemeletes épület főhomlokzata a Dudek sikátorra néz. A főbejárat feletti rész „bow-window”-szerűen kiugrik a földszint síkjából. A koronázópárkány felett egy kupolaszerű résszel kapcsolódik a körívszeletekből képzett oromzathoz. Az orommező eredetileg díszített lehetett. E központi rész két oldalán öt-öt tengely található, amelyeket a földszinten felső sarkaikon lekerekített, egyenes lezárású, az emeleten pedig félköríves ablakok sora töri át. Ez utóbbiak mélyebb síkú faltáblákban találhatók és felső harmaduk majolikalapocskákkal díszített.

A Teleki utcára néző homlokzat hasonló kiképzésű, de itt az emelet tengelyében látható egy kosárívben formált mellvédű erkély is. Díszítésként itt a földszinti részen az ablakok közötti falmezőkön megjelennek a sgrafittoszerű stilizált virágmotívumok, az ablakok felett pedig a pávaszemek. A sarkon az emeleti rész „bow-window” formában kiugrik a földszint kerekített síkjából. A sarok koronázópárkánya gazdagon díszített, felette kupolaszerű rész kapcsolódik a háromkarélyos kiképzésű oromzathoz. Ez utóbbi díszítését nem állították helyre.

Az épületet 2000-ben példamutató szakszerűséggel, a műemléki előírások tiszteletben tartásával restaurálták. Az orommezők kivételével pótolták a hiányzó díszítéseket, így az ablakok közötti két sgrafittoszerű virágmotívumot is. Kár, hogy az egy évvel korábban elvégzett tetőcserépcsere az épület stílusától idegen héjazatot eredményezett.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016