Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 236. BH-II-m-B-01078.
Republicii út 33. Az utca régebbi elnevezései: Rákóczi (1940–1945), Fő utca (1890), Nagy utca (1727).

A mizeriek kórházát 1761–1770 között építették barokk stílusban. Akárcsak az irgalmas rendi kápolnának, a kórháznak is Gyöngyösy György kanonok volt az alapítója. A kanonok előbb munkaképtelenné vált váradi nemes és polgáremberek, utóbb azonban csak asszonyok számára akart menedékházat állítani. E célból 1753-ban a Kapucinus (ma Moºoiu) utca 20. szám alatti saját házát szemelte ki. Forgách Pál püspök Olasziban kórházat szeretett volna létesíteni, ezért ingyen telket is felajánlott Gyönygyösy tervéhez. A kanonok a püspök felajánlott telkét elfogadta, s azon egy tornyos templom, s ezzel összeköttetésben egy emeletes ház építéséhez fogott. A betegeskedő Gyöngyösy kanonok végrendeletében összes vagyonát, még ingóságait is a Várad-Olasziban az irgalmas rendűek gondviselése alatt felállítandó kórháznak hagyta. E hagyatékot az irgalmas rend Váradon levő tagjai 1760. szeptember 6-án ünnepélyesen átvették; maga a rend, valamint Várad püspöke, Patachich Ádám jóváhagyta; a királynő pedig 1761. július 7-én kelt oklevelével megerősítette. 

Először 1754-ben a kápolnát kezdték el építeni. A kápolna nyugati falához 1761-ben hozzáépítették a rendház udvari szárnyát. 1766-ig megépítették a boltozatos termek egy részét, amelyekben már elszállásolhattak néhány szerzetest, de helyet kapott ugyanitt egy betegszoba is. 1766. augusztusától folytatják a többi terem – az oratórium (imaterem), az ebédlő (refektórium) és a házfőnök (perjel) szobájának – építését. Az rendház és kórház udvarra néző szárnya 1770 szeptemberére készült el. A gyógyszertári rész 1769–1770-ben épült fel. A kórház később több ágyalapítvánnyal bővült, így Paál Gáspár kanonok adományából épülhetett fel 1792-re az utcai szárny nagyobbik része.

Az épületet kórházként működtették több mint kétszáz éven keresztül. A kommunizmus évtizedei alatt a megyei kórház orr-fül-gégészeti és szemészeti részlege működött itt. A rendszerváltást követően az egészségügyi igazgatóság székhelye. A harmadik ezredév első évtizedében visszakapta az irgalmas rend. Jelenleg szociális jelleggel működtetik. 

Az irgalmas rend kórházának utcára néző emeletes főhomlokzata összesen kilenctengelyes, amit sarkain az alig kiemelkedő három-három tengelyes rizalit hangsúlyoz. Eredetileg minden díszítő elemet nélkülözött, hasonlóan az udvari homlokzathoz. Az 1920-as években a földszintjét sávozták, a földszínti ablakokat kerettel látták el. Már előzőleg ezeket a nyílászárókat szalagdíszes ablakkosár védte. A két szint vízszintes tagozását az erőteljes övpárkány biztosítja. Az emeleten az ablakokat egyenes lezárású szemöldökkel, szemöldökdísszel látták el, és mindegyik tükörrel ellátott kötényt kapott. A kéttengelynyi enyhe sarki rizalitot a kápolnáig öttengelyes udvari épületrész követ, és homlokzati kiképzése hasonló az utcai főhomlokzatéhoz. 

A kórház melletti Fő utcai udvarba egy faragott bejárati kapun keresztül lehet belépni. Latin nyelvű felirata szerint 1799-ben készült. Felette három kőszobor: a kórház felől Nepomuki Szent Jánosé, középen a rendalapító Szent Jánosé, a másik szélen Szent Flóriáné. Biró József művészettörténész szerint a három szobor kevés művészi értékkel bír. Eredetükről nem maradt feljegyzés. 

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016