Fiedler István püspök kezdeményezte, hogy a Katalin-telepen, a mai Szováta utcán is építsenek egy római katolikus templomot. A tulajdonképpeni pasztoráció már 1928-ban megkezdődött itt, az irgalmas nővérek által. A Krausze Tivadar mérnök tervezte templom alapkövét 1934. június 4-én tették le. Az alapokat június 16-ra ásták ki, s Papp Ferenc és Morgós József vezetésével kezdtek az építéshez. 1935. augusztus 8-ra tető alá is került a templom; 1935. december 8-án Fiedler István püspök szentelte fel. 1940 novemberében a lazaristák bevonultak a templomba, majd a mellette levő egykori kápolnát szerzetesi cellákká alakították át. A Katalin-telepi Csodásérmű Szűzanya-templom 1981. október 1-jén plébániatemplom lett. Addig a székesegyházi plébániának volt filiája.

A templom stílusa, a kor szokása szerint, a történetieskedő formákat követi, túlsúlyban neoromán elemekkel. Az udvarra néző és a rendházzal egybeépített főhomlokzatát három torony uralja, a középső kiemelkedik két társa közül.

A templombelső igen egyszerű. Mind a hajót, mind a jóval keskenyebb és alacsonyabb szentélyt dongaboltozat fedi. A boltozat félpillérek, koronázópárkány hiányában közvetlenül a falból indul ki. Az orgonakarzat alatti ajtó az egykori rendházba vezet.

A templom jellegzetessége, hogy nincsenek képek, csak szobrok vannak benne. A szentély főoltárának ovális szoborfülkéjében levő szobrot, a Szeplőtelen Szűz szobrát 1933. január havában hozatták Münchenből. Az oltár faragása Gladitz László kezét dicséri. A szentély két oldalán a hajóban két mellékoltár található: jobbra Szent Katalin, balra Jézus Szíve oltárszoborral. A karzat alatt, bal oldalon Szent Vince szobra található, míg nem messze tőle egy feszület. Eredeti három színes ólmozott üvegablakát 1931-ben a budapesti Palka cég készítette.

Forrás: Nagyvárad történelmi templomai és zsinagógái, Péter I. Zoltán, 2017