Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 211. BH-II-m-B-01054.
Independenței utca 22. Az utca régebbi elnevezései: Kossuth utca (1940–1966), Avram Iancu (1920), Kossuth (1895), Sas utca (1730).

A neológ zsinagógát 1878-ban építették eklektikus stílusban, mór elemek felhasználásával.

Cion-templomként is ismert. E zsinagóga megtervezésére a Cion-templom egylet pályázatot hirdetett. A beérkezett tervek közül Busch Dávid pályamunkáját fogadták el. A kivitelezéssel id. Rimanóczy Kálmán építészt, a legelőnyösebb ajánlattevőt bízták meg, aki 1877. április 9-én kezdett hozzá az előmunkálatokhoz. A zsinagóga építését alig másfél év alatt be is fejezte. 1878 júniusában felkerült a kupolára a Dávid-csillag is. A zsinagógát 1878. szeptember 24-én adták át a „nyilvános izraelita isteni tiszteletnek”. Évtizedek óta nem használták, állaga megromlott. 2016-ra külsőleg, belsőleg példásan felújították. Azóta kulturális célból használják, és látogatható.

A díszes építmény K. Nagy Sándor korabeli leírásában: „Egy nagy négyszögű magas épület tetejéből terjedelmes kerek kupola emelkedik fel, hosszú keskeny ablakokkal sűrűen egymás mellett. [...] A Czion vagy haladópárti izraelita templom ez a nagy kupolás épület, melynek Sas-utczára néző homlokzatának két szegletén kettős táblák állanak a héber betűkkel írott »Tízparancsolattal« – középen pedig az ajtó felett félkörívben aranyos héber betükkel ez van felírva: »Építsetek nekem házat és lakni fogok köztetek«. A Körös felőli ajtó felett magyarul ezen felírás áll aranyos betűkkel: »Lépjetek be kapuin a hála áldozatnak«. [Ez a felírás régóta eltűnt – sz.m.] A tulajdonképpeni bejárat a templom nyugati végén van...” Azaz középen három félköríves ajtó a férfiak számára, két szélen két egyenes lezárású ajtó a nők számára biztosítja a feljutást a karzatra.

A zsinagóga a 19. század végi historizmus jegyében épült, mór stíluselemek felhasználásával. Legdíszesebb a Kossuth utcára néző homlokzata, az ezen domináló nagy félköríves ablakokkal, illetve mór díszítő motívumaival.

Bent első pillanatban szembetűnik a keleti falnál levő gazdag aranyozású frigyszekrény, amely fülkeszerűen mélyed a falba. Itt őrzik a Tórát. A frigyszekrény oltára felett karzat van az orgona (a váradi Jónás István alkotása) és az énekkar számára. Az újabb kori neológ templomoknál lehetséges elrendezés szerint a tórafelolvasó emelvény a frigyszekrény előtt található – helyettesítve a terem középi bimát –, így azzal szinte építészeti egységet alkot. A néhány lépcsős emelvény vasrácsozattal van elválasztva. A tóra felolvasására szolgáló asztal ezen elválasztott rész közepén található. 

A templom közepén széles, magas kupola emelkedik, amelyet négy-négy oszlopköteg tart. Ez utóbbiak a földszinten nagyobb méretű pillérekben folytatódnak. „A bejárat felett két karzat van egymás felett – valóságos páholyok – két két hamuszínű vasoszlop által tartva – a jobb és bal oldalon egy-egy téres karzat, melyek egymásnak mindenben megfelelnek: mindegyikből 2 négyes vasoszlop emelkedik fel a mennyezetig s ez oszlopok a karzattal együtt a földszintről kiemelkedő tömör boltíves oszlopokon nyugosznak s e boltívek között 2 vasoszlop szolgál még a karzat támaszául; – egyik-egyik karzatot 5 candelábar hat-hat lánggal világítja meg” – amint azt nem sokkal a zsinagóga felépülte után K. Nagy Sándor megfigyelte. A csodálatosan szép belső díszítés Horovitz Mór kassai festőművész munkáját dicséri.

A nagyváradi neológ zsinagóga a mór építészet hagyományait követve, a város egyik legszebb eklektikus épülete. Történeti és esztétikai értéke miatt joggal sorolták a műemlékek sorába.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016