Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 216. BH-II-m-B-01061.
Moscovei utca 1. Az utca régebbi elnevezései: Szilágyi Dezső (1940), Prinþul Carol (1920), Szilágyi Dezső (1901), Apáca (1771).
 
A zárda alapszárnyát 1773-ban építették, ezt követte 1858-ban a neogótikus homlokzati átépítés, majd 1877-ben és 1888-ban az újabb szárnyak építése.

A Fő utca és az Apáca (a későbbi Szilágyi Dezső, a mai Moscovei) utca kereszteződésében levő telken az Orsolya-zárdát Szentzy István, babolcsai apát, váradi kanonok alapította. Egy házat vett itt 1771-ben, amit zárda céljára átalakíttatott, egyben 20 ezer forintot adományozott az Orsolya-apácáknak egy leánynevelő intézet fenntartására. A zárda legrégibb része a későbbi refektórium és konyha körül épült. Az apácák 1772. szeptember 5-én érkeztek Kassáról. Szentzy István ezt követően egy kis fatornyos kápolnát építtetett a Fő utcára, és attól északra 1773-ban egy héttengelyes klauzúraépületet. Ez utóbbit a refektóriumhoz építették, és azzal egy hosszú folyosón keresztül közlekedett. A templomtól délre fekvő hattengelyes, valamint a sarkon túli tizenegy tengelyes épületrészt Rier Ferenc kanonok építtette úgyszintén 1773-ban. A barokk stílusban emelt zárdaépületekre és a templomra részben Schütz József 1817-ben készített metszetéből következtethetünk. 

A zárdaépület és a templom nem változott egészen 1858-ig. Akkor Szaniszló Ferenc püspök a klauzúraépülettől északra egy újabb, klasszicizáló jellegű tizenhárom tengelyes résszel bővítette a zárdát. Ekkor nyertek gótizáló kiképzést a már meglévő épületek. Győrffy László nagyprépost hagyatékából az Apáca utcai homlokzatot 1877-ben újabb tizennégy tengelyes résszel bővítették. A Fő utcai zárdaépületeket követően, egészen az Úri utca sarkáig egy magas kőfalkerítés húzódott. Az itteni sarki eklektikus stílusú, egykori kaszinó épületet majd csak 1888-ban építtetik az orsolyiták id. Rimanóczy Kálmánnal. Lebontották a zárda udvarának itteni magas téglakerítését, illetve az ott levő kis kápolnát is. Ezt követően már az események gyorsan peregnek, május elején alapoztak, a hónap végére már majdnem elkészültek az emelettel is. A sarki ingatlan 1888 novemberére lett teljesen kész. Ezt vette bérbe a Bihar Megyei Nemzeti Kaszinó. 1918 tavaszán átköltözött a Széchenyi téri Tisza-házba (1939-ben lebontották), ezt követően az Úri utcai ingatlant az Orsolya-rend használta, az emeleten a tanintézet működött, a földszintet üzleteknek adták bérbe.

A Bihar Megyei Levéltárban őrzik az Orsolya-zárda Fő utcai homlokzatának átalakítási rajzát a 19. század derekáról. A templom, valamint a zárdaépület emeleti része nagyjából megegyezik a rajzon láthatóval, de a földszinten hiába keresnénk a kis zárdaablakokat.

A 19. század derekától a zárdaépületeket többször is alakítgatták, bővítették. Az első jelentősebb változásra 1905-ban került sor, amikor Sztarill Ferenc terve nyomán a Fő utcán a templomtól északra levő épületek földszintjein öt üzlethelyiséget alakítottak ki. Megszüntették a földszinten az utcai folyosókat, és az emeleti kis zsalus ablakokhoz hasonló, ablakok helyett díszes portálokkal ellátott nagy kirakatokat vágtak. Ekkor építették be a templom melletti zárt kocsibejáratot is (felső ívelése még ma is látható), valamint a tőle északra levő kaput is, amely a Fő utcai, máig meglévő lépcsőházhoz vezetett. Szerepüket az Apáca utcai nagykapu és bejárati ajtó vette át. Az egykoron itteni ablaknyi széles ajtót 1930-ban bővítették ki, és akkor nyert gótizáló díszítést Sztarill Ferenc terve alapján. Legkésőbb a Fő utca sarki zárdarész földszintjét alakították át üzlethelyiségnek. Itt 1917-ben cserélték ki a kis ablakokat nagy ablaknyílásokra. A zárdaépület földszinti részének átalakítása ezzel még nem ért végett. A régi díszes portálokat az 1950–1960-as években jellegtelen fémkeretes kirakatokra cserélték ki, amelyeket az 1990-es évektől fokozatosan fából készítettek váltották fel, de ezek formájukban, minőségükben is különböznek egymástól, ráadásul nem ügyeltek a hitelességre sem, arra, hogy lehetőleg visszaállítsák az egykori portálokat. Az egykori Orsolya-zárda épületegyüttese nem csak az utcai részen változott, hanem az udvarban is többször bővítették az évtizedek során, de ezek építészeti értéke nem indokolja külön tárgyalásukat. 

Több mint két évszázad alatt e falak között többfajta iskolatípus is működött, 1990 óta a magyar nyelvű Ady Endre Középiskola.

Mint láttuk a 18. századi épületegyüttes 1858-ban kapott gótizáló kiképzést. A Fő utcára néző kis emeleti ablakok alatti kötényrészt páros mérművekkel, míg az erőteljes övpárkány és az ablakok közötti mezőt rozettákkal hangsúlyozták. Az Apáca utcai 1877-ben épített épületnél az ablakok kétszer olyan magasak, mint a Fő utcán, ezek alatt csak rozetták láthatók, a mérművek hiányoznak. 

A sokáig a Bihar Megyei Nemzeti Kaszinónak otthont adó sarki egyemeletes épület jellegzetessége, hogy főhomlokzata nem a Fő utcára, hanem az Úri utcára néz, itt van a bejárata is. E homlokzat függőleges tagozását a két szélső és középső rizalit, míg a vízszintes tagozását az erőteljes övpárkány adja. Az épület mindkét homlokzatán az eklektikus stílusra jellemző elemeket találjuk, úgymint a földszintjén kváderkő utánzatú vakolatot, a földszinten vállpárkányra futó zárköves ívezetes megoldású ablakokat, az emeleten keretelt ablakokat, amelyek állógyámokon nyugvó erős szemöldökpárkánnyal és szegmensívű timpanonnal egészülnek ki stb.

Az egykori Orsolya-zárda épületegyüttese stílusát tekintve nem egységes, hiszen különböző korokban épült, a 18. század harmadik harmadától kezdve a 20. század derekáig.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016