Republicii út 35. Az utca régebb elnevezései: Rákóczi út (1940–1945), Regele Ferdinand út (1923), Rákóczi út (1906), Fő utca (1890), Nagy utca (1727).

Több kiválasztott helyszín közül végül a Pénzügy-minisztériumban úgy döntöttek, hogy a pénzügy-igazgatósági palotát a irgalmas rend Fő utcai sarki telkére építsék. Ifj. Rimanóczy Kálmánnal kötöttek szerződést 1899 februárjában a palota tervezésére és építésére. 

Márciusban megkezdték a telken levő épület bontását és az új alapozását. Szeptemberben már jól körvonalozódott az impozánsa pénzügyi palota, melyet végül 1900 áprilisában vett át a városi hatóság. 

Egészen 1944-ig eredeti rendeltetése szerint használták, ezt követően járóbeteg-ellátó intézet kapott benne helyet. Az ezredfordulót követően, 2010-re a „poliklinikát” fokozatosan kiköltöztették az épületből. Azóta üresen áll, kívül és belül állaga egyre romlik. Időközben a katolikus egyház visszaigényelte az épületet, még napjainkban is folyik a pereskedés.

A pénzügy-igazgatósági palota főhomlokzata a Fő utcára néz. Az erőteljes háromtengelyes középrizalit és az egytengelyes sarokrizalitok között öttengelyes ereszes traktusok húzódnak. Az épület földszintje rusztikaszerű vakolást kapott. A középrizalit tengelyében nagy félköríves mélyített bejárati kapu található. Két oldalán a kapuhoz hasonló rusztikás keretezésű félköríves ablakok vannak. A középrizalit emeleti részén a homlokzat síkja elé épített tükörmélyítésű, négyzetes lábazatokon nyugvó, akantuszdíszítésű, volutás korinthoszi fejezetű oszlopok, illetve a széleken hasonló fejezetű pillérek által tartott gerendázatot nagyméretű timpanon koronázza. A képszék egykoron felírást tartalmazott – M. K. Pénzügyigazgatóság –, míg a timpanont címerpajzs és domborművek díszítették. Az első emelet falát nagyméretű, félköríves, gazdagon díszített ablakok törik át, rokokószerű oromzattal. A második emelet keretelt, egyenes lezárású ablakai a felső sarkaikon enyhén legömbölyítettek. A középrizalitot díszes kupola fedi.

A sarokrizalit sarkát enyhén legömbölyítették. Földszintjén félköríves, első emeletén a barokkra jellemző szalagkeretes, felső sarkain legömbölyített egyenes záradékú ablakok találhatók, tört vonalú szemöldökpárkánnyal. A második emelet ablakai megegyeznek a középrizalit és a közöttük levő traktus ablakaival.

A sarok- és középrizalit közötti traktus első emeleti ablakai változóak. A sarokrizalitnál megismert ablakok mellett láthatók még keretelt, felső sarkaikon legömbölyített ablakok is, amelyeknél a zárókő helyett egy női fejet ábrázoló dombormű látható.

A palota teljes homlokzatát az ereszcsatorna síkjában, minden második ablak felett egy tört köríves oromzat látható, az orommezőben világítóablakkal. Felette a reneszánsz stílusra emlékeztető pártázatot képeztek ki.

A Sztaroveszky utcára néző mellékhomlokzat két egytengelyes sarokrizalitja megegyezik a főhomlokzaton láthatóval. Közöttük egy hattengelyes ereszes traktus található. Az ablakok ritmusa, formája hasonló a főhomlokzaton már ismertetettekhez. A Fő utca irányában levő sarokrizalitokat is kupolák fedik, de ezek méretükben, formájukban szerényebbek, mint a középrizalit feletti kupola.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016