Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 189. BH-II-m-B-01039.
Ciorogariu utca 12. Az utca régebbi elnevezései: Porțile de Fier (1966–1990), József Attila (1945), Úri utca (1859), Pálos utca (1740). 
 
A postapalotát 1895-ben építették, majd 1909–1911-ben kibővítették a sarok irányában, eklektikus stílusban.

Az 1859-ben kiadott Halácsy-féle térképen a főpostahivatal már a mai helyén, az Úri utca 12. szám alatti telken volt, egy L alakú épületben, a Barițiu (Borz) utca sarkán. A ma is látható új központi emeletes rész építését 1893-ban határozták el. A Kereskedelmi Minisztérium majd csak 1894 nyarán utasította az államépítészeti hivatalt a terv elkészítésére, illetve a kivitelezésre a versenytárgyalás kiírását. A pályázatot Guttman József építész nyerte el. Irányításával a Postapalota 1895-re készült el.

A rohamos fejlődés miatt az épület 1908-ra már szűknek bizonyult, ezért elhatározták, hogy a Borz (Barițiu) utcasarki telken levő régi földszintes épületek helyére egy új, egy- és kétemeletes szárnyat emelnek, a meglévőt pedig átalakítják. A tervet Nagy Virgil készítette el. Az építéssel 1909 januárjában a legelőnyösebb árajánlatot tevő Reisinger József mérnököt bízta meg a kereskedelmi miniszter. 1909 júniusában már javában dolgoztak, egy év elteltével a palota egy része már teljesen elkészült, de a végleges átadás 1911 augusztusára maradt. 
A sarki épületet összeépítették a régi emeletes résszel úgy, hogy a nagy kapubejárat helyén zárt kapuljat képeztek ki. 

Az Úri utcai régebbi egyemeletes épület tizennégytengelyes. A földszint kváderutánzatú vakolást kapott, amelyett félkőríves ablakok törik át. A homlokzat legdíszesebb eleme a Colosseum-motívummal képzett reneszánsz kapuzat, amelynél a lizénákon nyugvó félköríves hevederív zárókővel díszített. A kapu két oldalán jónfejezetű féloszlop tartja a gerendázatot, amely felett egy szegmensívű díszítmény található. Felette az emeleti részen dórfejezetű pilaszterekkel határolt páros ablak látható, közös ívelt szemöldökkel, a frízben vakolatdísszel. Egyébként a középrizalit kéttengelyes, míg az enyhén kiugró sarokrizalitok egytengelyesek és kőbábos attikában végződnek. A rizalitok között ereszes lezárású szakaszok öttengelyesek. Az emeleti részt keretelt egyenes lezárású ablakok sora töri át, váltakozóan egyenes szemöldökkel, illetve középen oromzatosan kiemelkedő szemöldökkel.

Az 1911-re elkészült, úgyszintén egyemeletes sarki szárny már kevésbé díszes, mint a főépület. A homlokzatból egy kéttengelyes rész oromzatban végződik, amely megismétlődik a Borz utcában is. Az ablakok a földszinten itt is félkörívesek, míg az emeleten egyenes lezárásúak. E sarki szakaszhoz a Borz utcában egy tizenöttengelyes kétemeletes épület kapcsolódik, visszafogott homlokzati díszítéssel. Az épületet vízszintesen a két szélső és a középső rizalit tagolja. Az ablakok változó formájával igyekezett a tervező megtörni a homlokzat egyhangúságát.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016