Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 227. BH-II-m-B-01069.
Traian tér 11. A tér régebbi elnevezései: Lenin tér (1945–1990), Tisza Kálmán (1940), Ștefan cel Mare (1923), Tisza Kálmán (1905), Széchenyi tér (1860), Megyeház utca (1728).

A templomot 1858-ban építették a görögkatolikus szeminárium részére romantikus stílusban.
Ezen a helyen az egykori szemináriumi templom elődjét 1772-ben építették a még régebbi, az 1330-as évekből való katolikus templom helyén, amelyet 1576-tól a jezsuiták birtokoltak. Nem sokáig birtokolhatták a jezsuiták itteni templomukat és társasházukat, mivel XIV. Kelemen pápa 1773-ban feloszlatta a rendet. A jezsuitáknak el kellett hagyniuk Váradot, a társasházat és a templomot a görögkatolikus kanonokok kapták meg. II. Lipót a jezsuiták épületét 1792-ben görögkatolikus papnevelde céljaira engedte át. Innen származik a templom közismert neve is: szemináriumi templom. A templomot 1808-ban renoválták. Szaniszló Ferenc római katolikus püspök 1858-ban a templomot alapjából újjáépíttette. 

Miután 1948-ban a görögkatolikus egyházat beolvasztották a görög-keleti egyházba, e templom is ortodox ritusú (Sf. Mare Mucenic Gheorghe) lett. Legutóbb külsőleg 2004-ben tatarozták. Ekkor kerültek az ablaküvegek helyére a színes, festett üvegablakok. Néhány éve a templomot visszakapta a görögkatolikus egyház.

A templom keleti oldalhomlokzatát lizénák osztják szabályos táblákra, a két szélső rizalitszerűen enyhén kiugrik. Mindegyiket félköríves ablakok törik át. A félköríves szentélyzáródáson túl, a templom nyugati homlokzatát részben egybeépítették a rendházzal. Jellegzetes román kori díszítő elemként az eresz alatt félköríves ívsoros párkány húzódik. A templom tornyát a délre néző főhomlokzat síkjába foglalták, abból alig láthatóan kiugorva. 

A tornyot a hajó koronázópárkányánál ismert félköríves ívsoros övpárkány osztja két szakaszra. A torony alsó részét lizénák szegélyezik, az általuk határolt falfelületet a bejárati ajtó, felette egy félköríves, majd egy körablak töri át. A torony földszinti részének két oldalán levő egy-egy tengelynyi rész megegyezik a hajó oldalhomlokzatának szélső tengelyével. A torony felső részének négy sarkát tükörmélyítésű pilaszterek szegélyezik, amelyek a torony koronázópárkánya felett csürlőssisakra emlékeztetően végződnek. A torony felső szintjének faltábláit félköríves ikerablakok törik át, amelyek tükörmélyítésű kötényrészét mérművek díszítik. A tornyot karcsú gúla alakú toronysisak fedi. 

A külsőleg neoromán stílusjegyeket viselő templom, hevederes csehboltozásásos belső architektúrájában barokkos maradt. Új díszeit 1907-ben nyerte, de minden különösebb művészi igény nélkül. Azóta a templom belső dekorációja bizántizáló jelleget öltött. A félkötríves záródású szentélyt a hajótól az egyházi ritus által megkövetelt ikonosztáz választja el. 

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016