Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 198. BH-II-m-B-01046.
Iorga utca. Az utca régebbi elnevezései: Szentpétery (1940–1945), Porumbescu (1931), Sf. Petru (1920), Szent Péter (1901).

A kis kápolnát 1900-ban építették eklektikus stílusban, neogótikus elemekkel a Szaniszló (ma Eminescu) utca 28. szám alatti egykori Szent László koldusápoló és fiú menedékház részére, az intézmény udvarára. Mai kijárata a Iorga utcára nyílik. A neogótikus stílusú kápolnát Sztarill Ferenc terve alapján 1900 júliusában kezdték el építeni. „A tágas 16 méter hosszú, 10 méter széles kápolna hamisitatlan tiszta góth-stílben épül, sugár toronnyal. A remek terv szerint csinos csúcsívekkel, külső tornyocskákkal épülő kápolna elég tágas lesz, kereszthajóval, s bárhol, még a legnagyobb utczáknak is díszére válnék.” Valamikor 1900 késő őszére készült el a kápolna, amit a következő év tavaszán a díszítési munkák követték.

A kápolnát az 1948. évi államosítás után bezárták, állaga egyre romlott. A rendszerváltás után 1990-ben Tempfli József megyés püspök jóvoltából kívül-belül restaurálták. Sajnos a pusztulás olyan méretű volt, hogy a gazdag külső díszítését nem tudták teljes mértékben helyreállítani. Ugyanez érvényes a színes üvegablakokra, illetve a belső dekorációra is. A helyreállított kápolnát 1991. december 14-én szentelte fel Tempfli József megyés püspök.

Az újonnan felépített kápolnát dr. Némethy Gyula kanonok méltatta a Tiszántúl 1901. július 2-i számában: „Szent László kápolnája a kifejlett francia gótika pompájában ragyog. [...] A torony magassága az aranyozott, ragyogó kereszt csúcsáig 27 méter. A homlokzat szinte egy templom igényeivel lép föl, oly gazdag tagozatú, oly pazar díszítésű. Három részre tagolja négy támasztója [támpillére]. A középső részben van a díszes, bélletes kapuzat, s vele egy magasságban a földszinten két nagy ablak. Az első emeleten a kapuzat fölött kis kerek ablak pompázik, melytől jobbra-balra két csúcsíves emeleti ablak. A kerek ablak fölött összeszűkül a homlokzat, s négy, a négy támasztónak megfelelő toronyfiban, fiáléban végződik, melyek fölé emelkedik a baldachin formára megszerkesztett gyönyörű áttört torony. Áttört mennyezete alatt látható a két kis harang. Négy erős, de finom oszlop fölött emelkedik ez a mennyezet, mely horganyzott vaspléhből készült karcsu sisakkal van födve. E sisak ormán keresztrózsa, a keresztrózsa fölött a tündöklő aranykereszt. Az egész homlokzatot e változatos élénk tagozáson kívül a csúcsíves ornamentika gazdag kőcsipkéje borítja be, toronyfiak, keresztrózsák, mérművek, vízokádó szörnyek sokasága ékesíti. Egyszerűbben van tartva természetesen a kápolna két oldalfala s szentélyzáródása, de ezt is eléggé élénkké teszi a bár kevésbé kiszökelő, de mégis hangsúlyozott kereszthajó.” A cikk részletesen leírja a kápolnabelsőt is, amelynek díszítése természetesen a neogótika jegyében fogant.

A viszontagságos történelme miatt Nagyváradon a barokk kornál régebb épület nem létezik. Így a gótikus stílus sem képviselteti magát. Ezért is érdemel nagyobb figyelmet ez a kis neogótikus kápolna. 

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016