Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 231. BH-II-m-B-01064.
Partenie Cosma utca 5. Az utca régebbi elnevezései: Orșovei (1966–1999), Nogáll püspök (1893).

A Szent Vince Intézet épületeit 1868-tól kezdve több lépcsőben építették romantikus stílusban.
 
Az intézet itteni első telkét Nogáll János kanonok vásárolta meg 1866-ban. Egy év múlva megvette a szomszédos telket is. Ezeken kezdte el építtetni Nogáll János a Kaposvárról idehívott id. Rimanóczy Kálmán építésszel az intézet első, akkor még földszintes részét. 1868-ban vették át az elkészült épületet a Szatmárnémetiből jött irgalmas nővérek. Bölcsődét és óvodát létesítettek benne. Felépülte után három évvel Nogáll János már elemi leányiskolát is nyitott itt két tanteremmel, 1877-ben pedig felajánlotta az egyházmegyének Szent Vince Intézet néven. Az intézet tovább bővült, 1879-ben megnyílt a leánynevelde, 1882-ben a szomszédos telken a fiúiskola, majd egy évre rá a fiúinternátus, valamint felállították az V. és VI. osztályt a leányok számára. E célból új tantermeket építettek. Ebben az időben jegyezték fel az intézet naplójába, hogy: „alig múlik el esztendő, hogy intézetéhez legalább egy-két szobát ne építtetne [Nogáll János] részint iskolahelyiségül, részint a két internátus céljaira és a gondozó nénék lakásául.” A melléképülethez a fiúk számára újabb öt termet toldottak, és 1888-ban a betegápoló nővérek számára is új helyiséget építettek. 1892-ben Nogáll János megvásárolta a nyugat felőli szomszédos Szűts-féle házat és átalakította ragályos betegek számára. A négyosztályú polgári leányiskola megnyitására 1893-ban került sor, ekkor újabb tantermeket is építettek, de ugyanakkor a bölcsőde és óvoda régi és kicsiny helyiségei helyett is újakat emeltek.

1895. július 19-én, Szent Vince napján tették le az intézet udvarán a kápolna alapkövét, amelyet 1896. április 26-ra építettek fel, id. Rimanóczy Kálmán terve alapján. Mindössze néhány kép és egy leírás maradt róla, ugyanis a kommunizmus évei alatt lerombolták.

A Szűts-féle ház megszerzése után az utcafronton nem lehetett tovább terjeszkedni, ezért az intézetalapító kanonok emeletráépítésre gondolt. Ezt a nagyobb szabású munkát már ifj. Rimanóczy Kálmánra bízta, 1899. július 8-án kötöttek rá szerződést. Nogáll János – időközben felszentelt pergamói címzetes püspök, nagyprépost – rövidesen elhunyt, így műve befejeztét nem láthatta. Ifj. Rimanóczy Kálmán azonnal hozzáfogott a munkához, a 45 méter hosszú középső szárnyépületet földig lebontották, helyére egy egészen új emeletes épület került, az utcai 140 méter hosszú homlokzat pedig „emeletre vetetett”, mivel az alapok megbírták ezt.

Az elkezdett művet Fetser Antal, a későbbi győri püspök folytatta. 1901-ben megvásárolta az udvarral szomszédos Könczey-féle házat és telket, és ezzel az intézetnek kijárata lett az Úri utcára is. Még ugyanebben az évben a fiú- és leányinternátus között újraépíttette az udvari szárnyat. Két év elteltével a Szűts-féle házat lebontották, helyére a ragályos betegek szobáját és a betegápoló nővérek lakásait építették. E telek udvarára gazdasági épületek, kocsiszín, istállók kerültek, de egy korszerű konyhát is építettek. 

A következő jelentős változásra 1906-ban került sor, amikor lebontották a régi fiúinternátust és Peiser Károly püspökségi főmérnök terve alapján Papp János és Cseprega János vállalkozók új, emeletes épületet emeltek, amely stílusában már némileg elüt a meglévő épületek homlokzatától. Az utcai homlokzatnak a Széles utca felőli részén levő öttengelynyi rész 1911-ben épült leányinternátus részére. Az itteni udvari emeletes szárnyépületet az irgalmas nővérek részére építették, ifj. Rimanóczy Kálmán műépítész terve alapján Krausze Tivadar mérnök műszaki vezetése mellett. Az intézet részét képezte még a kétemeletes mosókonyha, egyéb gazdasági épületek, fürdőhelyiségek stb.

A szocializmus évtizedei alatt az épületet államosították, különféle iskolák működtek benne. Legutóbb a Partenie Cosma elnevezésű gazdasági líceum. A rendszerváltást követően, több mint egy évtizedes késéssel a katolikus egyház visszakapta az épületet. Néhány éve a Szent László Római Katolikus Középiskola otthona.

Ha megfigyeljük az intézet utcai frontját, azon három jól elkülönő egységet különböztethetünk meg. A legrégibb a 26 tengelynyi, 1899-ben emeletesre átépített épületszárny. Közepén hármas ívelt kapu, egy „román trifórium” található. Egyébként a földszintet félköríves, az emeletet pedig szegmensíves ablakok törik át. A két szintet ívsoros övpárkány választja el, amely díszesebb formában megismétlődik a koronázópárkány tükrös mezőkkel tagolt képszéke alatt is. A tíztengelyes középrizalitot, illetve a kéttengelyes szélső rizalitokat attika koronázza. Függőlegesen a homlokzatot kannelúrázott sokszögű félpillérek tagolják, és bástyaszerűen végződnek. A középrizalit szimmetria tengelyében a szoborfülkével ellátott attika lépcsőzetes oromzatban emelkedik ki. A fülkében Keresztelő Szent János életnagyságú szobra volt. A szobor azóta eltűnt. A középrizalit két oldalán levő ereszes végződésű hattengelyes szakaszok ablakai az emeleten szegmensívesek, miközben a földszint falát egyszerű, egyeneszáradékú ablakok törik át. Mindegyiket szakállas szemöldöktagozat egészít ki.

Az 1906-ban épített egykori fiúinternátus széleit kéttengelyes, attikával koronázott rizalitok hangsúlyozzák. Ikerablakai szegmensívesek. A középrizalit földszintjét zárkővel ellátott szegmensíves kapu, emeletét román hármasablak töri át. A középrizalit az eresz vonala felett impozáns lépcsőzetes oromzattal folytatódik. Szoborfülkéjébe Nogáll János szobrát állították. Mára ez a szobor is eltűnt. A középrizalit két oldalán levő három-háromtengelyes szakaszok ereszes lezárásúak. A földszinten záróköves szegmensívű, míg az emeleten hasonló, de egyenes szemöldökű ablakok vannak. 

A homlokzat legfiatalabb tagja, a Széles utca irányában található. Mindössze öttengelyes, amelynek felületét az emeleten félköríves, a földszinten egyenes lezárású ablakok, illetve kapu töri át. Mára az iskola főhomlokzatának ezt a részét teljesen purifikálták, eltűnt az ívsoros párkány az öv- és koronázópárkány síkjában, akárcsak a földszinti ablakok szakállas szemöldöktagozatai. Az ezrdefordulót követően a római katolikus egyház visszakapta jogos tulajdonaként az iskolaépületet. Mára az egykori Szent Vince Intézet, a mai Szent László Római Katolikus Középiskola főhomlokzatát restaurálták.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016