2016. június 12-én avatták fel. Alapja kõbõl kirakva Nagy-Magyarország-alak, rajta fém lapokból kivágott betûkbõl kirakva az ÖSSZETARTOZUNK felirat. Közepén egy fehér márvány- lapokból álló kockaszerkezet, melynek négy oldalán és tetején is feliratok találhatóak:

Tetején:

TESZ MÉG ISTEN
GYÖNYÖRÛ CSODÁT
ITT
2016. JÚNIUS 4.

Elülsõ oldalán két kéz egymást fogva, felette felröppenõ stilizált madáralak, benne a következõ felirat:

MINDNYÁJAN
EGY LÉLEKKEL
ITATTATTUNK MEG”
1 KOR. 12,13

Jobb oldalán:

AZ ÖSSZETARTOZÁS
A NÉPEK
ÖNRENDELKEZÉSI JOGA”
GRÓF APPONYI ALBERT
- 1920 -

Bal oldalán:
a Magyar Szent Korona vésett rajza, két oldalán és alatta:

SIS HONESTUS
LÉGY BECSÜLETES
SZENT ISTVÁN KIRÁLY

Hátsó oldalán, egy kis réztáblán:

A Magyar Református Egyház
megalakulásának 450. évfordulója alkalmából,
az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc
60. évfordulóján a mártírok emlékére,
a nemzeti összetartozás jegyében állíttatta
a Presbitérium és
az érmihályfalvi református gyülekezet.
Tervezte és kivitelezte:
Kovács Zoltán fõgondnok, Karász Lóránt gondnok,
Balázs János Dénes és Balázsné Kiss Csilla lelkipásztorok,
Erdélyi Isván és csapata

A márványkocka hátsó oldala mellett áll az országzászló tartórúdja, mellette pedig egy csiszolt gránitkõlap a következõ felirattal:

ITT NYUGSZIK
BALÁZS ZSIGMOND
ZÁSZLÓS
ÉS
MOLNÁR JÓZSEF
TIZEDES
MEGHALTAK 1944 IX 18ÁN
A NÉMETEK ELLEN VIVOTT SZABADSÁG
HARCBAN
DICSÕSÉG A SZABADSÁGHARCOSOKNAK

A márványkockától balra a régi templomtorony formájára mintázott gránitkõ, mely a Bernáth család nyughelyét hivatott szimbolizálni. 
Felsõ részén a család címere található, alatta pedig a következõ felirat:

Bernáthfalvi
BERNÁTH család
ÉRMIHÁLYFALVAI ága

Az emlékmûvet övezõ négy fán, valamint a mögötte elhelyezett három kövön, kis fehér márványtáblákon szerepel az öt sola, a reformáció öt alapvetõ hittétele:

EGYEDÜL 
A SZENTÍRÁS

EGYEDÜL
HIT ÁLTAL

EGYEDÜL
KEGYELEMBÕL

EGYEDÜL 
KRISZTUS

EGYEDÜL
ISTENÉ
A DICSÕSÉG

Az emlékmûavatást megelõzõ istentiszteleten Zán Fábián Sándor kárpátaljai református püspök hirdette az igét. Szolgálatát megköszönte Balázsné Kiss Csilla helyi tiszteletes asszony, majd Kele Erzsébet nõszövetségi elnök szavalt. Két Sass Kálmán-díjas fiatal, Hengye Kincsõ és Papp István leplezték le a zászlót, amelyen a Kárpát-medence kilenc egyházkerületének címere jelképezi az összetartozást. A zászlót Rákosi Jenõ érmelléki esperes áldotta meg.

A Trianon elõtti országot, a nemzeti összetartozást ábrázoló emlékmûvet Kovács Zoltán fõgondnok és Karászi Lóránt gondnok leplezte le. A templomkerti ceremónián Vagyon Ilona, Balázs Kiss Borbála és Csûri Enikõ mondott verset, Balázs Kiss Máté pedig a heidelbergi kátéból idézett. Díszõrséget állt a Pusztai Farkasok Hagyományõrzõ Íjászegyesület néhány tagja, valamint a Vitézi Rend képviseletében Hegedûs Attila.

2017. október 16-án egészült ki az emlékmû egy kõtalapzaton, a Szent Koronán ágaskodó turulmadárral, melyet a marosvásárhelyi Miholcsa József készített, a hozzá tartozó obeliszk a helyi Erdélyi István vállalkozó önzetlenségét dicséri.

A városnak és a református gyülekezetnek az egykori Turul-nemzetséghez tartozását jelképezi a szobor.

Az avatóünnepség istentisztelettel kezdõdött, melynek igehirdetõje Forró László hegyközkovácsi lelkész, egyházkerületi fõjegyzõ volt. 

A vallásórás gyerekek mûsora következett, majd Balázs Borbála szólót énekelt. A Himnusszal ért véget az ünnepség templomi része. Az Összetartozás-kompozíció elõtt folytatódott a rendezvény, ahol a Pusztai Farkasok Hagyományõrzõ Íjászegyesület helyi és székelyhídi tagjai álltak díszõrséget. Egy imádság után Czeglédi Kinga és Baricz-Nánási Balázs mondott egy-egy verset, majd dr. Tiba István országgyûlési képviselõ, Érmihályfalva egyik testvérvárosának, Balmazújvárosnak korábbi polgármestere és Kovács Zoltán fõgondnok leplezte le a Szent Koronán álló, turulmadarat ábrázoló alkotást. A szobrot Forró László, Balázsné Kiss Csilla és Balázs Dénes lelkészek áldották meg, majd a Szózat eléneklésével ért véget az ünnepség. 

Forrás: Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében 2012-2024, Dukrét Géza és Voiticsek Ilona, 2024