OTTOMÁNY - OTOMAN

SZALACS – SĂLACEA KÖZSÉG

A Nagyvárad–Szatmárnémeti főútvonalról letérve kelet felé, a Margitta felé vezető útra, innen 2 km-re fekszik, az Ér bal oldalán. Első írásos említése a Váradi Regestrumban jelent meg 1213-ból Oltuman néven. 1283: Athoman, 1332–37: Oltman, 1396: Olthman. Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév forrása a német Altman személynév.

Református templom

Ottomány 220. szám.

A templom építésének pontos idejét nem tudjuk. A 12–13. században épülhetett. Bunyitay Vince a következőket írta: „Az egyház tornya ujabb kori épület, hajójának nyugati osztálya is későbbi toldás, és csak a keleti osztály a hozzá csatlakozó szentélylyel az eredeti. E szentély keleti oldalának egyik, még eredetiségében megmaradt félkörives, kajácsos ablaka s egy ilyen másik, de befalazott ablaknak körvonalai a hajó déli oldalán, valamint e részeken a támok teljes hiánya ez egyház keletkezését még a román építészet korába helyezik.” 1556-ig a katolikusoké volt. 1635-ben úrasztallal látták el. 1646-ban a templomot felújították: új ajtókkal, és új mennyezettel látták el. 1739-ben kívül-belül kimeszelték. Mivel kicsinek bizonyult, 1770-ben meghosszabbították nyugat felé és támfalakkal megerősítették. 1772-ben szentelték fel újra. 1779-ben befedték zsindellyel, de tornya ekkor még nem volt. Tornyát 1794-ben kezdték építeni. 1801-ben fejezték be az építkezést és 1806-ban befedték zsindellyel. 1846–1849 között újra zsindelyezték és javították a templomhajót, 1856-ban újra zsindelyezték a tornyot. 1867-ben a belsejét javították és kimeszelték. 1883-ban újra zsindelyezték. 1898-ban általános javításnak vetették alá, mert augusztus 5-én villámcsapás érte és nagyon megrongálódott. Ezen átalakítással minden eredetiségét elvesztette. Ekkor új bútorzattal, vaskeretes ablakokkal látták el. Padlózat helyett színes, négyszög alakú mozaikkockákat raktak le és teljesen lezárták a templom alatt lévő kriptát. 1924-ben, 1955-ben végeztek még rajta javítást, meszelést. 1961-ben a portikuszt üvegfallal rekesztették el, hogy alkalmas legyen télen is bibliaórák és vallásórák tartására. 1974-ben az érmihályfalvi építkezési vállalat végzett általános külső javítást.

Egyhajós templom, nyugati homlokzata előtti toronnyal. A torony lizénás-tükrös díszítésű. Toronyalatti bejárata egyenes lezárású, félköríves szemöldökkel, fölötte keretelt kerek világítóablak látható. Az emeleteket széles párkányok választják el. Az első emeleten egyenes lezárású, a második emeleten keretezett, félköríves lezárású, zsalus ablakok vannak. Magas, hegyes toronysisakja alatt óraszámlap látható.

A hajó nyugati homlokzatát lépcsős támfal erősíti. Nagyméretű ablakai félkörívesek. Déli oldalához portikusz kapcsolódik. Hajója fél-dongaboltozatos. Két karzata van, a keleti az orgonakarzat. Pneumatikus orgonáját 1912-ben építette Angster József pécsi mester. 1970-ben Szabó Gy. László és Molnár József javították. 2001-ben Kozma Gyula és Antal István tisztította és hangolta. Díszes szószéke az északi falon áll.

A templom portikuszában Cs. Nagy Dániel lelkipásztor, külső falán Szentjóbi Szabó László és Szentmihályiné Szabó Mária emléktáblái láthatók.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016