GYANTA – GINTA

FEKETEKÁPOLNA – CĂPÂLNA KÖZSÉG

A Fekete-Körös partján, Nagyváradtól 48 km-re fekszik. Neve először 1213-ban, a Váradi Regestrumban tűnik fel, Genta, Gyonta formában. 1430. Gyantha, 1552. Egyhazas Gyantha, 1599. Nemes Gianta, 1613. Nömös Gyanta. Nevének eredete bizonytalan. Egyesek szerint puszta személynévből eredhet, mások a magyar gyanta – borostyánkő – főnévből származtatják.

Református templom

Gyanta 130. szám.

A templom 1857–1859 között épült, historizáló stílusban. A helyiek szerint a debreceni Nagytemplom kicsinyített mása, igaz csak egy tornya van. 1998-ban újították fel a belsejét. 2008-ban tervbe vették a külső felújítást.

Kicserélték az ablakokat, a zsalugátereket és leverték a vakolatot. Ekkor a templomtest és a torony között néhol félméteres repedés tűnt elő. A felújítást folytatják.

Egyhajós, keleti homlokzata előtti tornyos, kereszt alaprajzú templom.

Minden sarkán egy sokoldalú oszlop található, amelyek csúcsa a koronázópárkány fölé nyúlnak. Mindenütt félköríves záródású, kajácsos ablakok vannak. A torony teste a koronázópárkányig rendkívül széles. A szintén félköríves záródású főbejárat két oldalán kisebb oszlopok, mellettük egyegy keskeny ablak látható. A bejárat fölött hosszúkás ikerablakok, oldalukon egy-egy kerek világítóablak található, valamint az oldalfalakon is. A koronázópárkány fölött, a torony két oldalán lépcsős attika látható, a tornyon lizénás tükör. A torony felső részén ikerablakok állnak. A sokoldalú hegyes toronysisak alatt tompaszögű párkány, alatta óraszámlap látható. A hajó oldalán és nyugati homlokzatának földszintjén és emeletén is három-három félköríves ablak van. A hajó síkmennyezetű. Nyugati kiöblösödése fölött orgonakarzat, amely elöl pilléreken nyugszik félköríves boltívekkel, amelynek egyben térelválasztó szerepe is van. A középső alacsonyabb boltív között van a papi szék, előtte az úrasztala. Fölötte magasan, az orgonakarzatra erősítve áll a szószék.

A templomkertben áll a Gyantai Áldozatok Emlékműve.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016