TÓTI - TĂUTEU

Nagyváradtól 68 km-re, északkelet irányban, Margittától 10 km-re fekszik, a Bisztra-patak völgyében. Nevét először a püspöki tizedjegyzékben, 1291–1294-ben említik, Toty formában. Neve a magyar tót népnévnek birtoklást kifejező -i képzős származéka.

Rétimalomtanya (Poiana)
Poroszlay-kúria

Kültelek. Tóti községhez tartozó tanya, a Poroszlay család birtokának gazdasági központja volt. Poroszlay Sámuel Mária Terézia testőrkapitánya volt, aki szolgálataiért nemesi címet kapott 1797-ben. 1798. június 25-én részbirtokot kapott királyi adományként. A tóti 300 holdas „mintagazdaságot” Poroszlay Aladár alapozta meg. A Poroszlay-kúria 1860–1870 között épült, közvetlenül a Bisztra-patak partján, romantikus stílusban. Az épületet 1900-ban újították fel. 1948-ban a Poroszlay családot kilakoltatták. Az épület az 1950-es évektől a tóti tsz székházaként működött. A változások után, a 90-es években üresen állott, állaga erősen leromlott. A középső boltíves nagyterem templomként működött, vagy tíz éven keresztül. A kúriát a család visszaigényelte (Poroszlay Borbála). Tőlük vásárolta meg Varga Árpád nagyváradi vállalkozó. Leánya, Zahui-Varga Eleonóra és férje, Zahui-Varga Marius Csaba, a teljes felújítás után, öregek otthonát szándékoznak működtetni az épületben.

Szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú épület. Főhomlokzata előtt két méter széles, faragott oszlopok tartotta, nyitott tornác áll. Az oszlopokat keresztlécek kötik össze. Középső része erősen kilép az épület elé, háromszögű, lombfűrész-díszítésű oromzattal. Ennek iker oszlopai posztamensből indulnak ki. Közöttük valamikor mellvéd állott. Tükörben elhelyezkedő bejárata és ablakai egyenes lezárásúak. Az épület jobb oldalán toldalék épült, ebben tartották az istentiszteleteket. Később kulturális célokra használták.

A hátsó homlokzatának egyenes lezárású ablakain helyenként még láthatók a kovácsoltvas ablakrácsok.

A kúriában három rész különíthető el. Belépve egy-egy nagyobb terembe érünk, melyekből 3–3 szoba nyílik. Itt még látható egy-egy fal mellé épített, egyszerű kandalló. A kúria legrégebbi cseh-süveges termei még 18. századi emlékek. Az épület jobboldali szárnyában található a tágas konyha, kamra, pincelejárat. Felette a tetőtérben, szinte észrevétlenül húzódik meg a cselédszoba. Ennek ablaka a hátsó homlokzaton jól látható.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016