A kápolna a Rhédey-kertben található, amely egy ideje az állatkertnek ad otthont. Régebbi elnevezése nem ismert.

A kápolnát gróf Rhédey Lajos főispán építtette a 19. század elején. A főispán feleségének, Kacsándy Teréziának a halála évében, 1804. április elején már állnia kellett, hiszen őt ide temették.

A kis kápolnának a megrendelő kívánságára a régiesség látszatát kellett keltenie, ezt szolgálták a főhomlokzatán a műrepedések, a bejárat előtti, félbehagyott ívezetbe indult pillérek, illetve a falba félig befalazott két ágyúgolyó, amelyek állítólag a napóleoni háború egyik ütközetében tíz méterre csapódtak be gróf Rhédey Lajos mellett.

A kápolna ajtaja és földszinti ablakai csúcsívesek, a gótikus kort idézve. A felette levő elliptikus tambur megvilágítását már romanizáló háromkarélyos lóhere alakú ablakok biztosítják. A tambur felett laternás kupola emelkedik, amelyet ovális ablakok törnek át. 

Biró József szerint a mauzóleumnak nincs különösebb művészettörténeti jelentősége, annál inkább a közepén levő szarkofágnak, amely Ferenczy Istvánnak, a neoklasszicizmus legkiválóbb magyar szobrászának 1834-ből való alkotása. Talapzata 2,42 méter hosszú, 1,42 méter széles és 1,36 méter magas, márványborítású, feliratokkal. Homlokzatán ez olvasható: „Nyugalom az itt alvóknak”; jobb oldalt: „Háládatosság és tisztelet”; bal oldalt: „A legjobb feleségnek a férj”; a hátsó oldalon: „Emeltetett MDCCCXXXIV”. Rajta az alabástrom koporsó négy oroszlánlábon pihen, elülső lapján a Rhédey grófok és a Kacsándyak címere látható. A jobboldali oldallap felírása: „Kis Rhédei gróf Rhédey Lajos, Leopold Császár Rendje Vitéze, Cs. K. Kamarás, főispáni helytartó, sz. k. Pestvárosi Polgár. Született MDCCLX. Meg hólt MDCCCXXXI.”; a baloldalié: „Kohányi Kacsándy Therésia Kis Rhédei gróf Rhédey Lajos Hitvese. Született MDCCLXV. Meg hólt MDCCCIV.” A koporsó hátsó oldalát tölgy- és olajágkoszorú díszíti. Felső peremén tojássoros tiszta antik párkány zárja le, négy sarkán négy fejjel. Elöl egy szakállas férfi- és egy fejleples női, míg hátul egy ifjú- és egy csigafürtös leányfej zárja a szarkofágot. Biró József szerint a fejek tiszta hellén típusa, a megmunkálás tökélye, nemes verete Ferenczy egyik legfigyelemreméltóbb művévé avatja a Rhédey-síremléket.

Az építéskor a kápolnában a baloldali falba Rhédey Ferenc váradi kapitány síremlékének fedőlapját helyezték, amelyet a 18. század végén a szentjobbi apátsági templom romjai között találtak meg. A vörös márványlapon egy erősen sérült páncélos lovag domborműve látható. Fölötte valamikor még egy fekete márványtábla volt, annak szövegét közölte K. Nagy Sándor és Biró József is.

A kápolnával és a benne levő értékekkel soha nem volt kegyes a sors, többször is feldúlták és kifosztották. A mauzóleum állaga több évtized során állandóan romlott. Volt idő, amikor az állatkert szarvasainak szolgált téli szállásként. Végül Budapest főpolgármesteri hivatalának támogatásával 2004 nyarára külsőleg, 2012-re belsőleg is felújították. Ennek során külföldi szakemberek a márvány szarkofágot is példásan restaurálták.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016