A nagyváradi Rhédey-kertben avatták fel 2018. június 18-án, a Szent László Napok rendezvényén. Deák Árpád képzõmûvész alkotása. Két részbõl álló talapzat: alsó, szélesebb rész beton, a felsõ kb. 1,5 méter magas, székelyföldi kõtömb, rajta bronz mellszobor. Belsejében idõkapszulát helyeztek el, és a váradi polgárok által küldött leveleket. 
Az avatóünnepségen Török Sándor, a Bihar megyei EMNT elnöke köszöntötte a megjelenteket. Beszédet mondott Csomortányi István, az EMNT országos elnöke, Ilie Bolojan polgármester, Mile Lajos Magyarország kolozsvári fõkonzulja, Zatykó Gyula, az EMNT alelnöke. 

Rhédey Lajos a magyar kultúra mecénása volt, az anyanyelvi kultúra hirdetõje és bõkezû támogatója. Legfontosabb kérdésnek a magyar nyelvû színjátszás fontosságát tartotta. Bár nem volt váradi, már 1794-ben aláírásával támogatta egy magyar nyelvû társulatnak helyet adó színház felépítését. Felkarolta a Váradra érkezõ Elsõ Magyar Játékszíni Társulat csapatát, akik elvesztették pest-budai játéklehetõségüket. A Magyar Nemzeti Múzeumnak 6000 forintot adományozott, valamint gazdag ásványgyûjteményét is odaadta. Támogatta a város tanítóit, ösztönözve õket Várad történetének megírására. Óriási szerepe volt Várad fejlõdésében. Õ szorgalmazta azt, hogy Nagyváradon közvilágítás legyen. Legjelentõsebb adománya a Rhédey-kert, melyet a Váradról Pestre távozó fõispán adományozott a városnak. A kert addig is a váradi polgárok szórakozását szolgálta, gyakorta rendeztek zenés mulatságokat ott. A kert egyik részében (ma itt van az állatkert) áll az a Rhédey-kápolna, amelyben a gróf és felesége, Kohányi Kacsándy Terézia nyugszanak. 

Forrás: Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében 2012-2024, Dukrét Géza és Voiticsek Ilona, 2024