SZALACS - SĂLACEA

Az Érmihályfalvát Margittával összekötő műútról lehet megközelíteni, az Ottományból kivezető községi úton. Ottománytól 6 km-re fekszik. A szalacsi nagy utat „ad magnam viam Zoloch”, a Szabolcs vármegyei határjárásában említik 1067 körül. A Váradi Regestrumban: 1215. Zolos, 1217. Zolocha, Salech, 1232. Zolocha, 1291. Zoloch, 1332. Zalach, 1570. Szalaczy, 1772. Szalacs. Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A cseh Szalac személynév jelentése darabont, csatlós. Mivel az észak-erdélyi só szállításának itt volt a fő lerakodóhelye, egyesek szerint a szláv sol – só – főnévnek az -acs képzős származéka.

Római katolikus templom

Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 356, BH-II-m-B-01197

Piac tér 23. szám.

Havas Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.

1792-ben építették barokk stílusban. 1980-ban kívülről, 1985–1986-ban belülről újították fel.

Egyhajós, északi homlokzati tornyos templom. Főhomlokzatát lizénák tagolják. Középrizalitján keretelt egyenes lezárású bejárat áll, fölötte vállra futó szegmensíves szemöldök. Ennek mezejében a következő felirat olvasható: „Capitulum Magno–Varadiense Anno MDCCLXXXXII”.

Fölötte keretezett ovális világítóablak látható. Ezzel egy vonalban a két szélső tengelyen egy-egy keretelt, álzáróköves, félköríves mélyedés található szobrokkal. A koronázópárkány ráfut a főhomlokzatra. A torony első emeletének tükrében egy kerek ablak, a második emeleten keretelt félköríves ablakok látszanak. Lanternás barokk toronysisakja alatt óraíves párkányt képeztek ki. A hajó fala dísztelen, ablakai szegmensíves záródásúak.

A hajó hevederívekkel tagolt csehsüveg boltozású. A hevederívek nagy pilaszterekre támaszkodnak. Keskenyebb, szegmensíves záródású szentélye negyedgömbsüveggel boltozott. Nyugati oldalához sekrestye kapcsolódik.

A Szűz Máriának szentelt barokk főoltár tört háromtagú koronázópárkányát két-két kanellurázott, kompozitfejezetes oszlop és pillér tartja. Szűz Mária szobrát két oldalt angyalkák, a koronázópárkányt urnák díszítik. A négy mellékoltár, Jézus szíve, Szent László király, Szent József és Páduai Szent Antal oltárképeit Mezei Lajos váradi festőművész készítette 1879-ben.

Északi végében áll orgonakarzata, amelyet két faragott oszlop tart. Szószéke a nyugati fal középső pilaszterére van erősítve.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016