SZALÁRD - SĂLARD

A Nagyvárad–Margitta főútvonal mentén, a Berettyó bal partján fekszik, Nagyváradtól 23 km-re. Első írásos említése 1291–1294-ből származik, villa Zalard néven. Szalárd (Salardus) nevet viselt az egyik magyar vezér a kalandozások idején – tőle nyerhette nevét.

Református templom

Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 360, BH-II-m-B-01200

Szalárd 553. szám.

A műemlék templom a 15. század elején épült gótikus stílusban. A 17. század folyamán új fedélszerkezetet kapott. 1719-ben újrafedték a szentélyt, 1934–1936 táján a hajót is. Az alsó húsz méternyi magasságáig, 15. századi formáját őrző tornyon először 1740-ben folytak átalakítások, 1740-ben és 1760-ban új harangokat, 1770-ben toronyórát kapott. Tetejét akkor még zsindely fedte. 1820-ban fogsoros párkánnyal látták el a templomot és a tornyot, az egyik támpillért lebontva egy portikuszt építettek a déli falba vágott kapu elé, a templomot kimeszelték. 1830-ban kívül-belül felújították, a portikuszt felmagasították, s benne a portálét részben elfalazva, jellegtelen ajtót helyeztek el. Ezeket az adatokat a portikuszban elhelyezett két építési emléktábla alapján tudjuk. A tornyot 1840 és 1844 között egy, a harang elhelyezésére szolgáló, pilaszterekkel tagolt szinttel megemelték, és barokkos hagymasisakkal látták el. Az északi hajófal egyetlen ablakát 1872-ben nyitották. 1991–1993-ban kívül-belül felújították. Ekkor számos építészeti adatra derült fény, valamint három jelenetsor került elő a szentély középkori falfestményeiből.

Egyhajós templom, keskenyebb, faros nyeregtetős szentélye a hatszög három oldalával zárul. A szentély északi falához egy kápolna, illetve a torony kapcsolódik. A templom teljes hossza 35 m, a hajó hossza 20 m, szélessége 13 m, a szentély hossza és szélessége 10 m. A falak magassága 10 m, vastagsága 1,10 m. Nyugati főhomlokzatán három keskeny, szorosan a főtengely köré csoportosított ablak van, a középső befalazva. Alattuk a szemöldökgyámos, nyugati főkapu, bélletét lábazatra metsződő körte- és pálcatagok alkotják. A hajó északi oldalán levő csúcsíves kapu, melyen a szerzetesek léphettek be, be van falazva. A templom öt gótikus ablakának béllete megmaradt, alsó harmada be van falazva. Az északkeleti szentélyablaknak megmaradt az ablakosztója és karéjos-gyűrűs mérműve. A templom falát kívülről tíz támpillér erősíti. A déli falba vágott bejárata előtt portikusz áll.

A torony alsóbb szintjeit tölcséres bélletű résablakok világítják meg. A legfelsőbb emeletet fogsoros párkány választja el. Itt könyöklőpárkányos, félköríves záródású ablakok láthatók, két oldalán pilaszterekkel. A barokkos hagymasisak alatt óraíves párkány áll, óraszámlappal.

A hajó síkmennyezetű. A hajót a szentélytől hatalmas diadalív választja el, ehhez kapcsolódik északon a három oszlop által tartott, rokokó elemekkel díszített kettős koronájú szószék, melyet 1797-ben készítettek. A klasszicista bútorzat 1802-ből származik. A stallumokat 1890-ben faragták. Nyugati végében orgonakarzat áll, az orgonát 1850-ben készítették A szentély valamikor keresztboltozatos volt. Délkeleti részén egy hármas ülőfülke maradványai láthatók, félköríves záródással. Szamárhátíves kapu vezetett a szentély északi falához épített torony alatti térbe. Ma be van falazva. Innen lehetett bejutni a Csákyak magánkápolnájába, az 5,25×5,30 m-es belméretű, bordás keresztboltozattal fedett terembe. Ezt a 18. században egy dongaboltozattal két szintre osztották. A dongaboltozat elbontásával jelentős faragottkő-részletek váltak láthatóvá: egy szenteltvízkiöntő tál és két félköríves záródású szentségtartó, a terem boltozattartó gyámkövei közül hármat szakállas fej díszít. A boltozat bordái faragott Csáky-címerképes zárókőben futnak össze. A terem keleti falán két keskeny, háromkaréjos záródású ablak áll. A legutóbbi tatarozáskor a szentélyben középkori falfestmények kerültek elő. A déli oldalon Mária, ölében a gyermek Jézussal. Balján Szent István és Szent Imre, jobbján Szent Katalin. Az északi falon Mária halálát ábrázolja, körülötte az apostolok.

1994-ben emléktáblát avattak, a kápolna falán, a falu szülötte, Szalárdi János tiszteletére.

A templom kertjében 1848-as kopjafát állítottak.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016