SZENTJOBB - SÂNIOB

Szentjobb falu Nagyváradtól 40 km-re, északkeletre, a Berettyó jobb partján helyezkedik el. Neve és történelme kapcsolatban áll nemzeti ereklyénkkel, a Szent Jobbal, és az apátsággal, ahol azt négy évszázadon át őrizték. Első okleveles említése 1084-ből származik, S. Dextra formában. A Váradi Regestrum (13. század) csak mint Berucyo néven említi. 1326. Szent Jog, 1469. Zenthjogh, 1587. Zenthiob, 1599. Zentth Job. Nevét Szent István ereklyéjéről, a Szent Jobbtól nyerte.

Római katolikus templom

Szentjobb 35. szám.

Elnevezése: Kisboldogasszony.

     Alapkövét gróf Csáky Miklós rakta le 1736-ban. Az építőmester Tordai Vas Sámuel volt. 1750-ben szentelte fel gróf Dietrichstein Károly Hannibál. 1778-ban új zsindellyel fedték be. 1819-ben tetőjavítást és külső felújítást végeztek. 1961-ben kívül-belül felújították. 1910-ben Fraknói Vilmos apát újra csináltatta a főhajó mennyezetét, a tartógerendákkal együtt, majd újra renováltatta az egész templomot. 1931-ben dr. Pap József apátkanonok felépítteti a mellékhajókat. 1943-ban újraépítették a jobboldali mellékhajót, mert elvált a főhajótól. 1954-ben felújították kívül-belül. 1967–1968-ban restaurálták a mellékhajó megsüllyedése miatt. 1992–1993-ban Tempfli József püspök felújíttatta a templomot, újra meg kellett erősíteni a mellékhajókat, megállítva így az újabb süllyedést.

     Ókeresztény bazilika stílusában építették. Háromhajós, nyugati homlokzati tornyos templom. Tükrös-lizénás díszítésű, melynek felső szélén fogazás látható. Torony alatti főbejárata egyenes lezárású. Fölötte nagy félköríves ablak áll. A hajó koronázópárkánya ráfut a főhomlokzatra és a toronyra. A párkány fölötti csúcsíves tükörben gr. Dietrichstein Károly Hannibál apát címere látható, az 1750-es évszámmal. A legfelső emelet ablakai csúcsívben záródnak. Egyszerű, csúcsos toronysisakja alatt négyszögletes párkány között óraszámlap látható. A torony alatti átjáró jobb oldalán, a szenteltvíztartó felett, fekete márványtáblán olvasható, hogy a toronyórát Kreszranyek Vilmos adományozta 1908-ban.

     A főhajó és a mellékhajók tükrében négy-négy, félköríves záródású ablak látható. A főhajó első ablakai be vannak falazva. A keskenyebb szentély félkörívesen zárul. Az északi mellékhajó mellett nagyméretű sekrestyét építettek. A déli mellékhajó keleti végét szintén sekrestyének használják. A főhajó mennyezete, a mellékhajók mentén, faltól-falig húzódó kazettás faburkolatú. A keleti vége hevederíves dongaboltozatú. A mellékhajókat boltíves oszlopok választják el. Negyedgömbsüveggel boltozott szentélyének hevederívei páros pilaszterekre támaszkodnak. Barokk oltárának koronázópárkányát páros kompozitfejezetes oszlop és pilaszter tartja. Fölötte angyalok láthatók és páros vékony oszlopok, közöttük középen a hajdani monostor pecsétjét jelképező címer, az áldást adó Szent Jobb. Alatta áll a Dietrichstein-címer. Szószéke a déli oldal első pilaszterén van, ahol a mellékhajó végződik. Nyugati végében álló orgonakarzata fölött félköríves boltozat áll.

     A templom nagy kincse a szentélyben látható, aranyozott keretben, selyemre festett kézfej, Mária Terézia ajánlásával és aláírásával. A templom déli falán értékes szentkép áll, a Fekete Madonna a kis Jézussal. Szintén a déli falon áll Pap József apátkanonok emléktáblája. A templom külső, északi oldalánál, a sekrestye bejáratával szemben 2000-ben Szent Istvánmellszobrot avattak.

Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016